1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
64. ülés
0 231 IIATVAD/NEGYED 1K ÜLÉS. czáfolja meg a’ Szállónak elébb kijelentett vélekedését azon állítás sem , bogy 1715. esztendőtől ólta fogyott a’Contributionalis fundus, mert köz tudományra leven, hogy az időtől fogva számtalan puszták be népesítettek, a’ nép , es vagyon’száma, és mennyisege nevekedett, a’ mondott állítás önkent elenyészik, a’ szálló Követ tehát elébbi vélekedése mellett tovább is megmarad. Az Előlülő ha mind azokba, mellyek a’ tanácskozásba levő tárgy’ köre'n túl előadattak be ereszkedni a’ maga helyén lenni látná, több észrevételeket tehetne; de mind ezeket szorgalmatosán elmellőzi, és elmellőztetni javaiba, mert ha a’Karok, és Kendek illy mellékes, és a’ tanácskozás’körén túl terjedő vitatásokba avatkoznak, és az egyik rendszeres munkába a’ másiknak elveit bekeverik, a’ leszen a’ következés, hogy a’ jelenlévőbe elő nem mehetnek, a’ jövendőség pedig, midőn a’ Törvény’ keletkezésének históriáját a’ Napló könyvbe keresi, zavarodásba jön. Nagy érdekú munkák fekszenek e’ jelen Törvényhozó Kar előtt, arra kell tehát szorgosan vigyázni, hogy minden homály, minden zavar elháritasson; azért újabban is felszólította a’ Karokat, és Kendeket, hogy a’ Contributionalis fundus’ feszegetekével felhagyván, vélekedéseket, csak a’ tanácskozásba lévő tárgy’ érdemére fejezzék ki. Trencsén Vármegye’ 2-ik Követje mind azokat, a’ mellyek mondattak, halgatással el nem mellőzhetvén szóllani kötelességének tartja: hallotta ugyan is mondatni, hogy azon fundus, mellyből a’ Contributio íizetődik nemesi Jószág, de kérdi, ha ezen állítás áll, hogyan lehetett behozni az Urbáriumot, hogyan lehetett Urbarialis Provisiot tenni, ’s az által a’ földesúri Jusokatkorlátolni? a Szólló az urbarialis telkeket úgy tekinti, mint ollyat, a’ mi az adózónak subsistentiájára adatott; ezen fundus’ jövedelmeiből fizeti az adózó a’ Contributiót, ez teszi őtet képessé a’ köz terhek’ viselésére, tagadni tehát nem lehet, hogy az országba vagyon Contributionalis fundus, a’ mint azt az 1741 : 63. Czikkely is nyilván bizonyítja; más kérdés az, hogy ezen Contributionalis fundus állandó e, vagy sem? erre a’ Szólló is azt feleli, hogy a’ Contributiónak állandó fundusa nincs, és még akkor sem volna, ha a’ capitatio Systemája Hazánkba állana, mert a’ Contributiót mindig az Ország’ Rendei határozzák el, annak matériája egész kiterjedésbe az Ország Gyűlésére tartozik; de akár legyen állandó ezen Contributionalis fundus, akár nem, minden esetre azt a’ mit a’ Nemesség pro meliori subsistentia Colonorum általadott, többé elvenni nem lehet, melt azt az 1-ső Kész’ 40. Czimjének sem a’ 2-ik sem a’ többi szakaszaiból kihúzni nem lehet; ha az usufructuatio nem ellenkezik az 174t : 8. Czikkellyel, bizonyára a’ sem ellenkezik, hogy a’ földes úr a’ Jobbágy telket vissza ne vehesse, a Szólló tehát a’ 40. Czikkelyt olly értelembe veszi, hogy a’ földes úr az osztály’ esetébe is csak az intravillanumot, és azt is csak tökélletes recompensatio mellett veheti vissza a’ Jobbágyától. Honth Vármegyének 2-ik Követje oda nyilatkoztatta ki magát, hogy a’ Kerületi szerkcztetésnek 7-ik szakaszát elfogadja ugyan: azonba utasításához képest azt abban kivánta változtatni, hogy a’ Jobbágy’-kibecsúltetése ezentúl is az eddig fenálló törvények’ értelmébe történjék, következésképen, hogy a Jobbágy a’ haszonvételek’ára’ fejében semminémú pótlást ne kívánhasson, ha bár a’hoz pénzért jutott is, a’ földes úr pedig a’ vevőt ez eránt a’ vétel’ alkalmával mindenkor megintetni, ’s ebbeli megintését pedig az e’végre viendő jegyző könyvbe feljegyezni köteles legyen.
