1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
64. ülés
If A T VANN E 6 Y El) IK ÜLÉS. 231 mellynek jövedelméből az a’Status szükségére Contributiót fizet? elmellőzhetetlen, hogy a Contributionalis tárgyról is ne szóllyon, azért ezen két tárgyat egymástól elválasztani tellyes lehetetlen. A’ Szólló vélekedése szeréut a’ Jobbágy házhelyeken lakos Nemes emberről szóllani, ’s azokról itt végzést hozni akarni, felesleg való, mert már az J 825. Országgyűlésen két holnapi vitatás után valahára csak ugyan elhatároztatott, hogy az Országos Conscriptio alkalmával a nemesi kézen lévő Urbarialis telkek különösen fel jegyeztetvén az Országgyűlése’ elejébe felterjesztessenek, addig pedig míg az Országos Conscriptio fel fog vétetni, az efféle nemességre nézve az eddig gyakorlott szokás maradjon meg, az az hogy a’ mel!y Törvényhatóságokban a’ köz terheket eddig vitték, ezután is a’ törvényes rendelésig azt vinni tartozzanak, a’ hol pedig nem vittek, az eddig gyakorlott szabadságba továbbá is meghag\ attassauak. A’mi pedig az 1741 8. Czikkelynek azon foglalatját: „Onus fundo non inhaeret“ illeti: azt a’ Szólló ügy érti, hogy a’ földes Ur a’ Contributióért nem caveál, az az ha a’ Jobbágy jég-esső, tűz, árvíz, vagy más akármelly természeti fiatalítások szerencsétlenségek által az adó’ megfizetésére tehetetlen lesz, a’ helyett a’ Contributiót a’ földes Ur meg nem fizeti; de arra, hogy a’ földes Ur a’ már egyszer általadott telket a’ Jobbágytól elvehesse, nem magyarázhatja, mert ugyan szép idaea volna, ha a’ Nemesség, a’ ki maga fizetni nem akarván, de a’köz jót sem akarván improvise elhagyni, a’ vagyonának egy részét a’ köz szükségre feláldozta, azt más kézzel ismét viszsza vehetné. Mondatik: igazságtalan,hogy a’midőn a’nagy Urak egész pusztákat a’nélkül bírnak, hogy jobbágyok volna, a’ más szegény nemes ember szükség esetébe az egy táblácskájához se nyúlhasson; de meg kell gondolni, hogy az Urbarialis telkeknek általadása minden arány nélkül átalányosan volt, ha tetszeLt akkor így oda ajánlani ezen telkeket a’ köz czélra, tessék azt most a’ maga rendeltetésére tovább is meghagyni; valóban ha a’ szóba lévő 7. Czikkely megállapíttatna, még nagyobb önkény lenne. Azon állításban sem egyezhet meg a’ Szólló Követ, hogy ha megszűnik az állandó Katonaság, elmúlik a’ Contributio, mert a’ Contributionalis fundusból nem egyedül a’ Katonaság tartatik, abból építtetik a’ Vármegye’ háza, Tisztek’ fizetésének, tömlötz, forspont, útak, hidak, ’s más illyenek’ költségeinek mind abból kell kikerülni. Maga a’nemesség mondotta ki azon princípiumot» hogy vagyonának egy részét kiki köteles a’ köz jóra feláldozni, vagy is a’ köz szükségre mindennek egyaránt kell áldozni. — Nem igazságos panasz az, hogy a’ kik Jobbágyai által míveltetik földjüket csak nem mindenjektol elestek, mások pedig, kiknek Jobbágyaik nem voltak, minden vagyonaikba megmaradtak, mert azok, a’ kik akkor is szegények voltak, a’ köz terhek’ viselésére szánt fundus* adásába szinte nem concurráltak. Mondják, hogy az 1715. esztendőtől fogva szaporodtak a' Jobbágy telkek, de vallyon a’ köz költség nem szaporodott e? fő principium az, hogy a’ kik alkották a’ fundust, ahoz azoknak van jusa, minekutánna tehát a’ fundust a’ Summáját teszi a Sessiókpak száma, ezek pedig a’ köz szükség* fedezésére adattak, természetes, hogy mivel ha abból valami elfoglaltatik, annak terhe a’ többire háramlik, vagy ne foglaljon tehát senki, vagya’ proportione foglaljon kiki, ha az, a’ ki 10 Sessiót adván egyet elfoglal, foglaljon el tízet, a’ ki százat adott, a’ Szólló tehát átallyába ellene vagvon a’ foglalásnak; kimeDvén azomba azon princi-58 * t
