1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
64. ülés
230 II I T VAMfi EG YED IK ÜLÉS. megkívánja, és mill el je st az Ország oily karba lesz, hogy az ellenségtől nem kelletik félni, vágj a’ védelemnek más módja beliozatik, a’ Contributióra szükség nem lévén, az önként megszűnik; ezen állítás a’ Szóllót vélekedésébe inkább erősíti, mert innent nyilván következik, hogy mivel a* Contributio az Ország’ védelmére ajánltatott, ezen legnemesebb, és legszentebb czélra állandó fundusnak kelletik lenni, mert azt semmi jó Magyar nem akarhatja, hogy azon fundus, mellyen a5 Haza’védelme alapúi, ingadozó legyen; ha azomba az Ország valaha olly állapotra jutand, hogy a’ külső, és belső bátorság tekintetéből az állandó Katonaság’ tartására többé szükség nem lessz, azon esetre maga is úgy vélekedik , hogy a’ Contributióra szükség nem lészen. A’ Szólló mind azt, a’ mi a’ Státus’ fenn tartására rendeltetett, a’ Status javának tekinti; innet tehát valamint a’ Contribution úgy azt, a’min ez alapúi, vagy is az Urbarialis fundusokat nem nézheti másként, mint a’ Státus javát. Vezér princípiuma a’mai tanácskozásoknak az, hogy mi a’ fundusa a Contributiónak ; ezt el kell határozni, mert addig: mig ez nem történik, nem lehet elhatározni azt sem, álljon e’ tovább is az 1. Rész’ 40. Czimje ? — ha áll, hogy a’ Jobbágy telkek fundusa a’ Contributiónak, akkor a’ 40. Czikkelyt tovább meghagyni nem lehet; ha pedig nem áll, akkor a’ vetélkedés szükségtelen, és felesleg való. A’szabad adás vevés ellévén határozva, ha áll az, hogy a’ midőn a’ leszálítandó Jobbágy a’ szabad adás vevés’ útján jött telkének birtokába, a’ kibecsfiltető földes Úr a’ Jobbágyi haszonvétel' árát is tartozik fizetni; nem lehet eltiltani , hogy a5 földes Űr saját pénzén Jobbágy telkeket ne vásárolhasson, mert a’ földes Úr Jobbágy telkeire nézve más idegennél kevesebb jussal nem bírhat. A’ mi végre az 1741. esztendei 8. Törvény Czikkelynek azon rendeléséből: 3Sne onus fundo inhaereatee húzott argumentumot, illeti: arra nézve megjegyezni kívánta, hogy azon szavakat: „ne onus fundo inhaereatíe csak úgy lehet, és kell érteni , hogy a’ Contributionalis restantiák’ fejében a’ Kormány a’ Jobbágy fundusokat magának nem appropriálhatja; ezen föld termesztmónye azomban kétségen kívül az Ország Gyűlésén felajánlott adónak leliajtására szolgál, mert a’ Contributio a’ fent említett czélra fordíttatván, nem azért rendeltetik, hogy örökös Restanliákban maradjon. Az Előülő megjegvzette, hogy mennél mélyebben ereszkednek a’ Karok, és Rendek a’ Contributionale Systemának vitatásába, annál több, és újabb kérdések gördíttetnek elő, ’s annál nehezebbé válik a’ tanácskozás alatt lévő tárgynak elhatározása; itt csak az Úrbéri tárgyról lévén szó, csak az Ur, és Jobbágy közti viszonyok’ megállapítása lehet tárgya a’ tanácskozásnak, nem pedig a’ Contributionale Syslhema; a’ mi a’ maga rendén annak üdéjében elő fog jönni; ennél fogva újabban is felszólította a’ Karokat, és Rendeket, hogy minden mellékes, és a’tárgyhoz nem tartozó vitatásoknak szorgalmatos elmellőzésével egyedül az iránt nyilatkoztassák ki akaratjokat: vissza lehessen é venni a’ földes Urnák osztály esetében azon Jobbágytelkeket, a’ mellyek az adózó nép’ subsistentiájára ki vannak adva? Sopron Vármegyének 2. Követje az Előülőnek kívánságát örömest követné, ha csupán a’ földes Ur, és Jobbágy közti viszonyokról lehetne szóllani, de mivel arról foly a’ tanácskozás, hogy el lehet e venni a’ földes Urnák Jobbágyától azon telket, mellyet annak subsistentiájára adott, ’s a’
