1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
53. ülés
I u Ü T / 'E N HA R M A DTK ÜI. É S. zneMy általa' \ állás dolga az l608, es 1047-ki teljes voltára vlszsza helyheztettetelt, es a’ ^ állás gyakorlásának rendíthetetlen talpköve újra megállapitatott; világos tehát ezekből, hogy az lTtjO/l-ki 26-dik Tör vény nem sark, es nem alapos, hanem viszsza helyhezteto Törvény, mert azt az 17Q0/1:26-dik Törvény Czikkelynek bevezető szavai erősítik. Az tehát már mo>t a’ kérdés: \iszsza vagyon c’az Evangelica Vallás az o tellyes szabadságaiba, és Jussaiba mint azt a’Bécsi, és Linczi Békekötések megállapították, téve? nintsen — mert magát a’ Transitust vévén, melly t. i. a’ Bécsi, és Linczi Békekötések szerént, és 2-dik 3-dik Ferdinand, úgy 1-ső Leopold Királyi Kötés leveleik’ erejeknél fogva is korlátolva nem volt, az 17()Q/T 26-dik Törvénynek 13-dik §-sa szerént korlátoltatik; de az l?Q0/T-dik 26 dik Törvény Czikkely is több részére nézve, nevezetesen a’ 14-dik §-ra már 43-dik esztendeje (értvéna’ Consistoriumokat) végre hajtva nints, és ugyan azon 26-dik Törvények egyoldalú , ’s a’végrehajtó hatalomnak félre magyarázatából születtek azon nehézségek, ’s kívánságok, mellyvek I4 Pontokban a’ Karok’, és Rendek’ a’ Fó Rendekhez általküidött 1 -só rendű Üzenetében foglaltatnak. Nem lehet tehát csudálni, hogy az Evangelicusok az 1681: 26-dik Törvény’23-dik §-sa szerént kéréseiknek, és kívánságaiknak útjáúl ezen Ország Gyűlését (különbözés lévén az 1715: 3o-dik Törvény’ 2-dik §-sa szerént azokra nézve, kiknek személyes nehézségeik vágynak, és a’ kik magok neveikben orvoslás végett a’ Királyi Felséghez folyamodhatnak) a’ hová non obstantibus Cleri, et aliorum Secularium Catholicorum Contradictionibus, a’ felhozott Törvények szerént tartozandó választották. A’ kölcsönös Jussok úgy tartják meghathatosságokat, ha minden rész a’ magáéban fennta*tatik kissebb Résznek engedni annyit tesz, mint a’ nagyobbat a’ maga Jogaiban nevelni. Hallotta 2-szor, hogy az Evangélikusoknak feladott sérelmeik, és kívánságaik a’ Catholica Ilit’ princípiumaival ellenkeznek, és hogy a* Bécsi Békekötés m;ír magában foglalván: absque tamen praejudicio Catholicae Romanae Relligionis1' az Ország Gyűlésének az illy esek’ elintézésében befolyása nem lehetne mit kell hinni, mit kell tartani azt a’szóló Köve* a' Törvénykönyvből mint Bibliából nézi sótt elösméri, hogy a’Protestáns vallás a’ Catholica Hittel in principiis megsem is egyezhet; mindazáltal mivel a' Bécsi, és Linczi Békekötések, három egyrmást követő Apostoli Királyoknak Kötés leveleik a’ szólót azzal biztosítanák, hogy a’ Protestáns Vallás’ szabad gyakorlása legkevesebbé is ne nyomattasson, teljes meggyőződését az i608. kor,el. 1 -so Artirulusban találja feLmellybe az a’ mi a’Bécsi Kötés’ 1-ső pontjában : „absque tamen praejudicio Catholicae Relligionis“ olvastatik egészlen kiha gyattatott, azt állítja általánosan, hogy ezen ok már most nem elegendő arra, hogy az Evangelicusoknak sérelmeik, s kívánságaik O Felsége eleibe, mint valóságosan az Ország’ sérelmei, ’s kívánatai fel ne terjesztessenek. Hallotta 3-szor Horváth Ország’ 1-ső Követ jét.ől, hogy a’ Vallás tekéntete nélkül azon alapos Törvényeket, mellvekben az egyességek befoglalva vágynak, és így az 17QÖ/Í : 26. Törvény Czikkelyt híven fentartani, és annak sérléseit egyedül orvosolni kívánja; oda menvén azokból folyva teljes igyekezete: hogy a’ municipalis Törvényeiknek fentartásával a’ 1 örvényesen bevett Vallások* Hívei Horvát, Tót, és Dalmát Országokból továbbra is kizárattassanak. Horvát. Tót, és Dalmát Országoknak részekről többször is említésbe hozott municipalis Tör-"
