1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
53. ülés
Ö TV E NIT AR MA D IK ÜL ÉS, i r, vényeikre nézve azt kérdi a’ Szóld: volte, és vagyon e’ municipalis Törvénnyel? A, Hármas Törvény Könyv III-dik R. 2-dik Szakasza nyilván bizonyítja , hogy a’fent nevezett Országoknak mitsoda esetekben, ck csak úgy lehelnek külön Statumaik, ’s municipalis Törvényeik ha azok az Anya Ország’Törvényeivel ellenkezésbe nintsenek. Az l608 esztendei Ország Gyűlésének, Praelatorum Baronum, Magnatum, et A'obilium caeterorumque StaUium Regni Hungáriáé Partiumque eidem subjectarum , l-sö,2-dik, 5 dik, 4-dik, 5-dik. 6-dik, 7-dik, és a’többi Törvényei llorvát, Tót, és Halmát Országokat az Evangelfsoknakáltalánosan adott. Yallásbelí szabad gyakorlásokból ki nem vették, de nem is vehették ki, mert az ő municipalis Törvényeik 1Ő0Q esztendőtől 1635. kig terjednek, és a’ mellyekrol a’ Tyrocinium Juris Hungarici azt adja elő, hogy Becsben 1006-dik esztendőben Augustus’ 8-dikán 2-dik Ferdinánd által erősítettek meg, és a’ melly municipalis Törvényeiknek l-ső Articulusa így szóll: Praeterea üdéin Status 9 et Ordines unanimi voto, et Consensu priores Articulos de non admittenda libertate exercitiorum in hoc regno Cili enae Religionis 9 confirmant; etsi quispiam Praedicatorum Haeretico rum sive spontanea, sive ope cujuspiam in hoc Regnum veniret 9 et Zizania seminaverit 9 Praedicatorem licet unicuique capere,' captumque ad Dominum Banum9 vel Episcopum Dioecesis deducere; intro_ ductores vero talium, et Transgressores hujusmodi Conclusionis publice puniantur poena in Tripartito content ad Ha tehát Horvát Országnak Municipalis Törvényei 1636-án 2-ik Ferdinánd által, és a’ most előhozott l-s&Czik. is helybe hagyattatott, igen helyes okát találja annak, hogy az 1635: 2Q-ik Törvényben még ezen municipalis Törvényről szintén endetest tenni nem lehetett, de minekutánna 1646-ik esztendőben Gróf Draskovits János Horváth Országi Bánból Magyar Ország Nádori fő méltóságra emelkedett, vallyon egy olly jeles férjfiú, ki szabad választás által ült az ország főbb Hivatalára, a’ kinek választása köz Örömmel történt , és a’ méllyhez csak a’ mai nap hasonlitathalik, vallyon ugyanazon i 6-46-ik 56-ik Törvényben, midőn a’Linczi Békekötés abba bé iktattatok, sőtt a’ vallás’ dolgában a’ 6-ik, 7-ik, 8-ik, Q-ik 10-ik 11 -ik, 12-ik, 13-ik, 14-ik Törvény Czikkelyek alkottattak, ha volt Horváth, Tót, ’s Dalmat országoknak municipalis Törvényeik, miért ezen Törvényekben azok nem említettek? holott az az Országgyűlése is a’ Magyar Országi Praelatusok’, Bárók’ Mágnások , és az Országhoz tartozandó Részekre nézve tartatott. — de ha már akkor is elmulasztatott a’ mvmieipalis Törvényeknek megemlítése, miért 1Ő49"'^ esztendőben a’ midőn épen Horváth , és Tóth Országoknak szabadságairól hozatott Törvény, és az l600: 27-ik, és az 1464-ik esztendőben, Mátyás 2-ik Decretuma’ 13-ik Törvény Czikkelyei megerősítettek; vallyon már akkor az ő municipalis Törvényeik, mellyeknek a’Tyrocinium szerént már az előtt 15 esztendőkkel II-ik Ferdinánd állal megerősítve lenni kelletett, miért nem tétetett erántok az akkori Törvénykönyvbe emlilés ? mindezekből csak azt lehet ki hozni, hogy az ő municipalis Törvényeik sehol még eddig a’ 17-ik Század’ közepéig Törvénykönyveinkben elő hozva nem lévén, azok a’Bétsi, és Linczi Békekötéseknek ellenére nem lehetnek, annyival is inkább mivel az 1606-ik esztendőbéli Bétsi Békekötés Q-ik’s 10-ik pontjára ki kötetettett, hogy Horváth, Tóth’, és Dalmat Országokat a'Felség születeti Magyarok, és hódolt, ’s hozzá csatolt Nemzetek 4 *
