1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
53. ülés
i2 ÖT T EXII ARM A DIK ÜLÉS. felekezet’ ügye ez; ügye az egész Nemzetnek, kinek olly nagy szükségé vagyon a’polgárok közt fentartandó egyetértésre, ki azzal kérkedik, hogy alkotmánja lévén nála a’ Törvény uralkodik. A’ Történet taníthatna bennünket, melly veszélybe dönté Hazánkat a’ Vallásbeli nyomattatásból származott egyenetlenség, melly sok Hazafiak’ vérébe került a’ \ allásbeli szabadság kivívása. Bécsi és Linczi Békekötések által a’ Protestáns Vallások’ gyakorlásának szabadsága minden kivétel nélkül megállapítatván, midőn az 1790-dik Országgyűlése azon Békekötéseket megerősíteni kívánta, nem volt nem is lehetett szándéka a’ Protestánsoknak adott kedvezéseket viszsza vonni. Két czéljok vagyon a’ Karoknak, és Rendeknek e’ Vallás tárgyba: 1-ső Hogy a’ Törvényeknek szentség és erősség adasson, 2-szor Hogy az 1790. Törvényben azok , mellyek a’Békekötésekkel ellenkeznek czélirányosabban megváltoztassanak. Holt betű a* Törvény megtartás nélkül, és Törvény lenni megszűnik. — Ama fő Törvény, hogy a’ Törvényhozás, magyarázat, és cltorlő hatalom a’ Koronás Fejedelmet, és az Ország Gyűlésén öszvegyült Rendeket illeti, kirekeszt minden a’ Törvénybe meg nem említett esetek iránt való parancsolatok’ kiadását, mert az Ország a’ végett tartá magának a’ Törvényhozás hatalmát, hogy a’ végrehajtó a’ szerént cselekedjék; ennek következésében ügy véli a' Szóló, hogy a’ Fő Rendek’ 2-dik Üzenetébe foglalt elvek inconstitutionálisok, nem is egyezhet meg abba, hogy ott a'hol a’ Törvény rendelést nem tett, a’ Kormány azt kipótolhassa, hogy az Országot parancsolatokkal kormányozhassa , és hogy az emberrel született jussokat Törvény által kellessék ki nyerni. A’ mi már a’ Fő Rendek’ Ü zenetjét illeti; előszámlálván miben egyeztek meg, aztkivánnyák minden ok nélkül, hogy a’ mibe megnem egyeztek , attól a’Rendek áljának el. Új módja lenne az Országgyűlés’ folyamatjának, ha a’ Karok, és Rendek nem az okok’erősségének, hanem a’ Fő Rendek’ tekéntétének engednének, szomorű volna pedig, ha a’ Fő Rendeknek más érdekei lehetnének, mint a’ többi Hazafiaknak nemis kell azt elveszteni szemeink előtt, hogy a’ köztársaságunk első öszszeállásánál a’ Törvényhozásba minden Nemesek egyaránt részt vettek, ’s mivel nincs Törvény, melly ezt megváltoztatta volna, később is mindég a’ Megyék’ Követjei’véleményei vétettek legnagyobb tekéntetbe annál is inkább, mert választásaikban, utasításaik készítésében a’Fő-Rendek is befolyással voltak. Mindezeknél fogva az Üzenet mellett megmaradván, kivánnya, hogy mind addig míg a’ Fő-Rendek a’harmadik Üzenetet vagy pontonként fel nem veszik , vagy a’Karok’, és Rendek kívánságít altaljába el nem fogadják, addig más tárgy által ne küldessen, és azt nyilván kijelentetni kívánja. Az Előlülő ügy vélvén, hogy a’ Karok' és Rendek’ sz.ándéka, és kívánsága az üzenetben már bent foglaltatik, azért annak bővítése szükségét nem látja felszólítja tehát űjabban is a’Karokat, és Rendeket, hogy mivel már az í zeneinek szakaszonként való felvételébe magok is megegyeztek a’ dolog áttállányos vitatásával hadjanak fel, és az Üzenetet pontonként felvévén mind a’ tárgyokra mind a’kifejezésekre tegyék észrevételeket, melly alkalomra az Elölülő észrevételeinek is szükséges feleletyeinck előladását szinte fentartya; hogy így megállapítatván az Üzenet, a’ két Tábla közt remélhető egyesség’ tekéntetéből is a’ FŐ Rendekhez általküJdethessen,
