1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
53. ülés
Ö TVKN1T1R MAD TK l L ÉS. 11 lapíthatnák, hanem egyersmind a’ Fő Kendek’ részérói egy önkényes vétót is, a’ nélkül hogy tettek’okát adni tudnák, közbevetni lát. Tudja ugyan, hogy a’ jelen kérdés leginkább abba sarkallik: helyes e’ hogy ezen Tábla okait vizsgálat alá sem vévén a’ Fó Kendek, minden okadás nélkül egy önkényes vétót közbevetnek? de minekelótte erről szóllana, magát a’ tárgyat kivánnya megérinteni ugyan is a’ Fő Kendek a’ Catholica Hit elveit velék ellenébe a’ Karok, és Kendek’ kivánatinak; — azonba ezen vallás’ Isteni szerzője által fő alapjául tétetve lenni látja; „Szeressed Istenedet mindenek felett, szeressed Felebarátodat, miht önnön magadat“ — ezeknél nintsen nagyobb parancsolat — a’ Felebaráti szeretet’ gyakorlására sinőr mértékül tétetik: a' mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek a ti is azonképen cselekedjetek azokkal.“ Kik Vallásunkhoz legbuzgóbban ragaszkodunk, leginkább meg« kivánnyuk, hogy mások által tekéntetbe tartasson az, a’ mi lelki ösméretúnknek csendességet, és nyugodalmat ád; mi is tehát az érintett parancsolat szerént tartozunk azzal, hogy ne gátollyuk, a’ mibe mások lelki esméretbeli csendességeket lelik. A’ Catholica Hit elveivel nem az ellenkezik, midőn külsóképen ki mutatja az emher a’ mit hisz, hanem midőn szivében eltávozott annak oktatásaitól: — mert a’vallás az embernek lelkét , és szivét, nem pedig külsejét érdekli — nem az a’ Catholicus, a' ki kivid mutatja magát, hanem a’ ki belől titkon való Catholicus. Az emberek’ belsejét egyedül a’ Mindenható láthatja, az vizsgállya a’ sziveket, tudja a’ gondolatokat, a’ lelkeken tehát egyedül ő uralkodhat — a’ világi erő csak a’ Czeremóniát, nem pedig a’ meggyőződést kénszerítheti. Ágy hiszi a’ szóló, hogy a’ Catholica Hitnek sok elsőségei vannak, azért azon aggodalomba, mellyet az Egyházi Kendnek egy Tagja az eléhbi illésbe kijelentett, hogy t. i. mivel a’ Catholicusok’ elvei sanyarúbbak, az Egyház depopuláltalnék, nem osztozik; de abban sem egyezhet meg, hogy a’vallásra a’ Polgári hatalomnak kellessék szorítani, mert Sz. Cziprián szerént: az igazság' ereje nem szorult semmi védelemre s ön maga által könnyen védelme zte tik ; valamint tehát kezdetbe önnön erkölcsi erejéveljminden akadályokon át tört, úgy magát, minden kölcsönözött phvsicai erői nélkül Örökre fen tarthatja. INintsis semmi szükség az erőltetésre, mert Sz. Páll azt mondja: „Mindenikiink önmaga ád számot ön magáról az Istennek-1 és ismét: teneked ha hited vagyon, te magadba tartsd Isten előtt, boldog ember ki ma* gát nem kárhoztatja abba, a’ mit jóvá hagy?1 Valamint tehát Vallásunk nem kirekesztőleg ígéri Magyar Tagjainak az örök boldogságot, úgy köz társaságunknak nem lehet az a’ czélja, hogy kirekesztőleg Catholicus Tagjainak biz.tosít.sa azt, a’ mi végett öszsveállott: a’ köz boldogságot. Nem akarja a’ Szóló itten előhozni, ha vallyon Eleink magokkal hozták e’ a’ Catholica Hitet, vagy azt itt találták? nem azt sem, hogy ezen vallás Szent István 1-ső Könyvének 1 -só Részébe meglévén magyarázva a’ Protestánsokra épen úgy illik, mint a’Catholikusokra, csak azt állítja hogy Hazánkba törvényesen bevett Vallások’ szabadsága’ megszorítása a’ Törvényhozó Test’ gondosságával, és Törvények’ rendelésével ellenkezik. Azok, kiket ezen tárgy leginkább érdekel a’Protestánsok a’mi Barátink, Atyánkfiái, Polgártársaink , Tagjai ugyan azon nagy Famíliának, kik midőn kivántatott hátra nem maradtak, kik méltán megkívánhatják, hogy a’ Törvény’ jótékonyságával egyaránt élhessenek. De nem is egy*- 1 * a *
