1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
428. országos ülés
428. ÜLÉS 3. Martius. 7 egyedül tsak nemesi birtokokra curialis fundusokra volna szorítva — e’ melleit a’ Hármaskönyv 1-ső részének 9-dik czímjében világosan kimondatik ,,Nobiles intra fines territoriorum suorum ab omni conditionaria Servitute, tributorum et datiarum solutione in perpetuum immunes sunt, ac nonnisi militare pro de fensione Regni obligantur14 miképpen ’s mind sikerrel telly esílik ók mai időkben ezen utóbbi érintett defensionis Regni kötelezést, ebbe botsátkozni nem akarván, röviden tsak arra jelenti ki magát a3 Szólló, hogy ő az 1595: 6-dik és 1565: 62-dik Törvény Czikkely értelmükhöz szorosan ragaszkodván, és az előtte szólló nemes Lötse városa Követének e3 tárgyban kinyilatkozott véleményét magáévá tévén, Küldői részéről a1 most vitatott Fejér Vármegye ebbeli harmad rendű sérelmeire szerkezeit új javallatokat el nem fogadja, sott azok ellen világos óvást kijelenteni kötelesnek érzi magát. Soprony városa Követe. Nem tagadja ugyan, hogy a’ most felhozott tárgvak közt az 1-sÖ, melly a’ katona szállást illeti, ezen országos Gyűlésből Ö Felsége eleibe felterjeszletni rendeltetett, úgy hogy a’ Királyi városokban addig is, míg ez a’ dolog rendszeresen elintéztetik a’mostani gyakorlat mellett maradjon, de a5 mint akkoron a’ városok részéről a’ meg nem egyezés kimondatott, úgy' azt részéről most is ismétli és kijelenti. A’ mi pedig a3 2-kát t. i. a’ mesterségek és kereskedés után járó adót illeti, megvallja, hogy illy előadás, és olly alakba mint azt most Fejér Vármegye tette, a’Rendek által mindég se ezen, se a3 mennyire emlékezik az elobbeni Országgyűlésekből O Felsége eleibe fel nem terjesztetett, sőtt éppen ezen Országgyűlési Actákból az ellenkezőt tapasztalta, midőn Szeged városárak ugyan e’ tárgyról tett sérelme, a‘ mint azt a’vegyes országos Választmánynak munkája V-dik osztályának 74-dik pontja bizonyítja a3 többi sérelmek sorából kihagyaltatván, a3 rendszeres munkálat vizsgálatára utasíttatott. A’ mesterségek és kereskedés után járó adó, a Királyi városokban a’ köz adónak egy különös és igen nevezetes ágát teszi, és ebbe a’rendszerbe olly fontos változást tenni a’ nélkül, hogy a’ tárgy egész kiterjedésében vita alá jöjjön, se czélerányos nem volna, se pedig azt, úgy mellékesen és a’ városok Követeit ki sem halgatva — eldönteni nem lehet. Számtalan és világos Törvények, de azon kívül több igen fontos okok, mellyeket részenként a3 Szólló előtt szólló több városi Követek most is, más alkalommal is a’ Szóllóval együtt felhozattattanak, elegendoképen bizonyítják , hogy minden nemes a’ ki városban városi, és polgári foglalatosságot üz, és annak hasznával él, az azután járó terhet viselni tartozik, ugyanazon Törvények és okok az országos Választmányt is, melly az 1827: 8-dik Törvény Czikkely következésében, ezt a3 fontos tárgyat rendszeresen kidolgozta, arra bírták, hogy egy hangzólag a nemeseket, kik a3 városokban mesterséget, és kereskedést űznek, attól a közönséges adóval tartozóknak lenni kimondotta, és azért a’ mellyeket a világos Törvények, és az egész országban minden Királyi városokban közönséges és örökös gyakorlat mellett a3 Szólló is megmaradván, ezen képzelt sérelem felvételével meg nem egyez. Fejér Vármegye 2-dik Követe. Noha a3 sérelem támogatására okokat felhozhatna, azokat azonban részint azért, mivel a Rendek többségét látná Megyéje sérelmét pártolni, részint pedig azért, mert a szóllott városi Követek, a’ Törvény értelmét semmiben sem gyengítették, ez úttal elhalgalja, s felszóllítja a’ városi Követeket, hogy tsak az 1604-re ne hivatkozzanak, mert ennek
