1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
223 Sáros Vármegyének 2-ik Követe hasonlóan vélekedett és szinte az elöhl/i szerkezet megmaradására szavazott, minthogy különben az ide tartozó fenálló Törvények erejét is más elenyésztettnek kellene tekintenie. Zemplén Vármegyének 2-ik Követe a’ 9-ik §. volt szerkeztetését szinte megkívánja tartatni, mert az urbarialis epochát e’ részben alaptalannak ’s igazságtalannak tartja, nem látja által hogy a’ puszta benépesítésére, hol az urbarialis conscriptio természetesen nem lehetett, hogy szolgálhat az még is epochául. Itt nints más igazságos epocha, mint az 1723-ki conscriptio, melly az 17 1á-ik8. Törvény Czikkely következésében elrendeltetett, ezen Törvény Czikkely alapja, ezen egész T. Törvény Czikkelynek, — melly szerint ha a’ RR. igazságosagok akarnak lenni az 1723-ki epochának közönségesnek kel! lenni, t. i. minden contributionalis fundusnak, melly akkor öszveiratott, vagy be kell népesíttetni, vagy adó alá kell jönni. Ezek szerint az urbarialis epochát a' pusztákra nézve, mint lehetetlent ‘s nevettségest, nem foghatom cl. Ungh Vármegye Követe Bernáth Zsigmondi a’ jelen tanátskozás alatt lévő javallata1 Kir. Válasz azon szakaszának értelmében tétetett fel, ’s hozatott ide, mi szerint O Felsége méltóztatik felszóllitani az Ország Rendéit, ha vallyon a’ prediumok benépesítésére nézve is tanátsobbnak nem tartanák e’, ’s biztosabbnak az urbarialis epochát felvenni? ’s igy a’ kérdés igen tisztán áll, (olvassa a’ Kir. Választ). Erre azt felelem: ,,non est securius, non est praestabilius“, az első azért nem, mert mindnyájan tudjuk, hogy mikor az urbért behozták az olly helyekre, mellyek népesítve nem voltak, az országos Biztosság ki sem is ment, ’s igy itt senkinek semmi securilása nintsen — vallyon elveszett e’vagy felíratott. — De nem praestábilius, mert azon epochában, mellyet tettünk, ’s törvényes volt t. i. a’ 1723: 18. Törvény Czikkelyekben már az urbarialis epocha benfoglaltatik, — következéskép jobb az adó tárgyára nézve, tanátsosb is ha olly epochát veszünk fel, mellyben az urbér isben van, ’s azon szakaszt, melly tői datálja magát az adózás, s igy ítéletem szerint igen röviden azt kellenek felelni O Felségének, hogy valóban mi azt sem tanátsosbnak, sem biztosbnak nem látjuk az adó fundusának fentartására nézve, hanem továbbá is az élő törvényekhez való ragaszkodás szerint akarjuk biztosítani az Ország védelmét. Bács Vármegye 2-ik Követe megemlítő, hogy a’ jelen kérdésnek elébbi alkalmakkal való meghányattatásakor erre szabott utasítása nem lévén ön meggyőződése szerint az Urbér behozatala idejét kívánta epochául határoztatni: de időközben Küldői azon tekintetnél fogva: hogy az 1723 év óllá Megyéjükben az urbarialis telkek száma, 9s azzal a’ közadó fuudusa tetemesen öregbedett, midőn ellenben az másutt a’ birtokosok foglalásaik által, nem csekély csorbulást szenvedett igazságosbnak tartván ugyan azon évet vétetni epochául, ezt adák utasításul is; azért előbbi kijelentését változtatva, utasítása következésében arra szavazott, hogy a'mostan javallott szerkezet mellőztével továbbá is az elébbi hagyattassék meg. Békés Vármegye 2. Ugotsa Vármegye 2. Követei a’ kérdéses epochául szinte az 1723-ki évet sürgetvén kijelöltetni: Csaná ! Vármegyének 2-ik Követe egyszersmind azt a’pusztákra úgy, mintáz elhagyatott telkekre értettetni kívánta. Horvát országnak 2-ik Követe előre botsájtá: hogy Ilon át Ország a katona tartás terhétől törvény, és kiváltságnál fogva mentiévén, ugvan ennek megváltását tárgyazó intézkedéshez Küldői részéről nem járulhat. Jóllehet a Kir. \ álaszt elfogadja, lennének mindazáltal a’ bemutatott kerületi javalatra több rendbeli észreőG * 45 G. ÜLÉS 20. Április.
