1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
224 vételei — csak azokat kívánja előadni, mellyek a’ most kérdésbe vett szakaszt érdeklik, minthogy a’ KK. és RR. e’beli végzésükben tellyeséggel meg nem nyughat. Ha a’ lenne a’határozat, hogy kivétel nélkül minden elpusztult telkek benépesíuessenek, azonban pedig az adót a’ földes urak fizeásék, azt pótló utasítása következésében elfogadná, mert igy a’ népesítésre szorító kötelezés némileg tágittatna, és a’ rendelet sükerét késleltető földes uraknak is némi mentsége lehetne. Ellenben most az urbér behozatala előtt támadt puszta telkek nem tsak az adó alól kivétetnek, hanem a’ földes urak szabad rendelkezésé alá esnek. Tekintvén azonban azt, hogy sok azon telkek közül, mellyek az urbér behozatalakor elhagyatva találtattak jelesen Horvát országban már benépesítettek, át nem látja a’ Szól ló, hogy lehessen azokat a’jobbágyoktól elvenni? nem látja által miután az urbér előtt vagy utánna elhagyatott telkek közt az 1715: 8. és 115, az 1723: 18. Törvény Czikkely szerint semmi különbség nem lehet, hogyan lehessen azon úrbéri desertákat, mellyek 60 évek óta már az adó fundusához kaptsolvák nem tsak az urbarialis tabellákba de az országos öszveirásba is feljegyeztettek, az annyira őrzött adó fundusától elszakasztani ? annyival kevésbé, minthogy a’pusztákat, mellyek eddig az adó fundusának részét nem tevék, azokat egybevetni, és a’ Kir. Válasznak ezekre terjedő kedvezését azokra alkalmazni éppen nem lehet. Ugyan azért oda szavazott, hogy továbbá a’ §. előbbi szerkezete meghagyattassék. Ungh Vármegyének Követe Bernáth Zsigmond: bátor látom úgy mond az ellenvélemény igen eleven nyilatkozását, még is el nem kerülhetem megjegyezni: hogy az előttem szólló nézeteit osztom ’s azokhoz, miket előadott csak azon nézetemet teszem, mi szerint ha valaki a’ Corpus Jurisban e’ jelen Törvény Czikkelyt olvasándja, abból ezen Törvényhozásnak históriáját rövideden igy fogja magyarázni: 1836-ban öszveültek a’ nagy pusztáknak, és elpusztult telkeknek birtokossai a’ Kormánnyal: szépen megsimogatták a’ puszták birtokosait és telkek elpusztítóií, ’s azon közterheket, mellyeknek az osztó igazság szerint ezekre kellett volna rovódni, azon szegény sorsa nemes társaikra, kiknek bizodalma, és voksai, a’ Képviselőket ezen Törvényhozásba részeltette, és a' szegény adózó nepre hárította. Nyilvános többség mutatkozván az izenet javallat mellett, az változatlanul megállapíttatott. F6 Rendi Kö- E’ közben megérkezett a1 Fő Rendek Küldöttsége, mellynek tagjai vavetseg* Iának: Scitovszky János Rosnyói Megyés Püspök, Gróf Zichy Ferraris Ferencz Győr, Gróf Csáky Károly Szepes Vármegyék Fő-Inspánjai, és Gróf Apponyi György. A’ Szónok Püspök szokott tisztelkedéssel jelenté, hogy Ö Cs. Királyi Fő Herczegsége az Ország Nádora, és a’ Fő Rendek a1 hozzájok átküldött öt rendbeli izénetet, jelesen a’ hazai nyelv terjesztése, a’ müh egyetem — az építendő Ország háza, némelly sérelmek és hazatiusítási kérelmek tárgyában tanácskozásba vévén, azokban jobbadán megegyeztek légyen, egy némelly észrevételeik azon viszonizenetben foglaltatván, mellyeket az Itélőmester elő fogna olvasni, — A’ Küldöttség eltávozta után az Elölülő, Gosztonyi Miklós ítélőmestere által olvastatta a’ Ludovicea eránt benyújtott izenet javallatot, mire azt adta elő, miután egyes buzgó akarattal szorgalmazzák a’ KK. és RR. a’ Ludovicea intézetnek jövő November Hava kezdetén leendő megnyittatását, maga is osztozván e’ lnzafiui vágyálomban, hogy a1 nemzet rég táplált óhajtása és reménye akkoron tellyesedésbe menjen, nem mellőzheti a1 Karokat és Rendeket ligyelmetesekké tenni arra, mi e’szán-450. ÖLÉSI 20. Apr Hin.
