1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
222 45G. ÜLÉS 20. Áprilist. mint bénépesittettek, öszve nein írattak, ebbéli Sessiók az eddigi szerkeztet^ szerint is, köz terhek alá nem vonattathatnak. Illy értelemben valának Po’sony Vármegye 2-ik Nyitra Vármegye I-ső Liptó Vármegye 2-ik Honth Vármegye 1-ső és Baranya Vármegye 2-ik Követei; — de a’ Karok és Rendek többsége a' szerkezetnek változtatás nélkül való megmaradása mellet nyilatkozván, a’ javallat tovább olvastatott. A’ 9-ik §-ra nézve: Szepes Vármegye 2-ik Követe e’ jelen változtatást sem a’ törvényekkel, sem az osztó igazsággal meg nem egyeztetheti, a’ midőn az 1723: 18-ik Törvény Czikkely ugyan azon pusztáknak megnépesílését parantsolja, mellyeket e’ jelen kerületi végzés szerint, mint majorsági földjeit a’ földes ur használni fogja, és egy olly rendelet igazságos nem lehet, mellynek következésében azon földes úr, ki ezen törvénynek eleget nem tévén, vagy pusztáiban elhajtott jobbágyait vissza nem vette, vagy 1723-ik esztendőtől fogva, az úrbér behozataláig, jobbágyi földjeit elpusztította, jutalmazíatik; azon földes ur ellenben ki a’ törvénynek eleget tévén, pusztáit megnépesitette és az úrbéri tabellában feljegyeztette, megbiintettetik. — A’ szálló tehát az előbbeni szerkeztetésre, és igy az 1723-ki epochára szavaz. Mosony Vármegye 1-ső Követe egy értelemben van Szepes Vármegye Követjével, következendő okoknál fogva: mióta az adónak mostani systemája fenáll, minden időben igen nagy figyelem volt az adó fundussának épségben való fentartására, ■— egyik fő kötelelessége volt már az urbáriumot behozó birtosoknak és Tisztviselőknek is, a’ puszta telekre való ügyelés, mert azokat a’ nékiek adott utasítás szerént a' mennyire az elpusztulás az elidősödésnek törvényes idejét meg nem haladta, a’ vagy azon telkek az 1-ső Rész 40-ik czimjének rendelete alá nem estek, mint az adó fundusához tartozándókat, a’ benépesítés eszközlése végett, az illető helységnek urbarialis tabellájába a’ mennyiségnek világos kitételével beiktatni tartoztak; — mellyeknek benépesítése, hogy annál biztosabban megtörténjen a’járásbeli Tisztviselők az 1792-ik esztendeig divatozó esztendőnként! úrbéri vi'sgálatok alkalmával azoknak benépesítéséről szoros nyomozásokat tenni, és annak eszközlésére a’ mennyire elmulasztatott volna az illető földes uraságokat felszóllítani, a’ dolog folyamosát pedig a’ Megyénél béjelenti kötelesek valának. Ezeknél fogva tehát mind azon puszta telkeket, mellyek az urbárium behozatalakor, mint az adó fundusához tartozandók, feljegyeztettek, és az ólta folyvást jegyzetbe tartattak, az 1723-ik esztendei 18-ik Törvény Czikkely rendelete alól most már annál kevesebbé lehet kivenni, mivel az egy részi ül a’jelen Országgyűlésen megállapított 1-ső §-sával nyilván való ellenkezésbe lenne, de más részről az eddig történt regulatióknak alapját is megsemmisítvén ez által idő jártával, még azoknak felforgatására is alkalom szolgáltathatnék. Hasonló tekintet forog fen a’ pusztákra nézve is; ezeknek benépesítésére az urbárium behozatalát elhatározó időszakaszul elfogadni nem lehet, hanem az 1723- dik esztendei országos öszveirásnak kell minden esetre megmaradni, mivel az urbárium behozatalakor a’ Biztosok, és végrehajtó Tisztviselők csak az ollyan pusztákat, és annyiban vették jegyzetbe, mellyek ben a' jobbágyok telki földeket bírtak, a’ többi puszták, ha bár az 1723-ki 18-ik Törvény Czikkely rendelése alá tartozandók voltak is, az úrbéri öszveirásnak tárgyául nem szolgáltak. — Mellyeknél fogva a’ szólló Követ mind a’ S-ik mind a’ 9-ik §-ust, úgy a’ mint eredetikép szerkeztetve valának, megtartani kívánja, és az Izenet ellen szavaz.
