1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
388. országos ülés
& 94 588-í/íá tfZJ&S. 28-c//A Arm\ y alkalmaztatnak is leginkább a’ Tisztviselők melleit dolgoznak a’ nélkül, hogy a’ honni pénz tárba az efféle munkák fejébe valami fizetetne — ajánlja ezen módoknak elfogadását az is, hogy az efféle intézetek által a’ testi bünLetés mellyek még a régibb kor által az emberiség kissebbitésével gyakorlott kínzások maradványai, ’s mellyek által a’ rabok teste gyakorta annyira öszve roncsoltatok, hogy kiszabadulások után a’ munkára is tehetetlenekké tétetnek, majd nem egészen elmellóztethetnek, másik nehézség lehetne arra nézve, hogy a’ k. Tábla nem győzve az efféle felyebb vitt büntető pereket megvizsgálni; de ez nem áll, két tanácsban üljön öszve a’ K. Tábla, azon kívül ítéljen az idő szünetek alatt is, azonnal el lesz hárítva azt erészbeni nehézség. — Ezeknél fogva a’ rabdolgoztató intézetek által kevesitetvén a’ rabok száma a’ honni pénztáron eddig fekvő teher attól elháritatván, hozzájárul még az is; hogy minden rab az ellene lefolyt büntető pert felyebb vinni nem fogja, de ezen kívül számos rabok kezességre is kiadathatnak, vélekedése szerint nincs többé ok, melly a’ nemtelenek büntető pereinek általjános felyebb vitelét akadályoztatná, és így az emberiség tekintetéből leginkább , hogy a’ Bírók kéntelenitessenek az Ítéletek hozásában az emberiség és erkölcsiség elveit követni, Küldői kívánsága oda terjed, hogy a’nemteleneknek is a’ felyebbvitelbeli szabadság általjánosan engedtessék meg. Borsod Vármegye 2-dik Követe: A’ gonoszok javítására, ’s az erkölcsiség gyarapítására, két módokat, és eszközöket ajánlott az elébb Nógrád Vármegyének Követe, u. m. a’ dolgozó házak felállítását, és a’ nevelésnek jobb karban helyheztetését. — elsőre Törvényt hozni nem kell, hatalmában áll minden Vármegyének a’ dolgozó intézetek felállítása, ám hiszen maga Nógrád Vármegye ment e’ részben jó példával elő a’többiek előtt, ’s Borsod Vármegye is állíta már fel egy olly intézetet — a’ mi pedig a’ nevelést illeti, igaz ugyan az, hogy a’ nevelés formálja gyakran a’ szivet, és erkölcsöket, ’s annak hasznait, és nagy befolyását a’Szólló egy áltáljában nem tagadja;— kéntelen azonban megjegyezni, hogy híjában, az emberiség históriája azt tanítja, hogy jó , és tökéllétes a’gyarló és tökélletlen emberi természet soha sem lehet, ’s az embereket még a’ nevelés is fél Angyalokká nem formálja, hanem attól füg minden hogy jó e’, vagy rossz a’ nevelés alá vett emberi szív, ’s miilyen földben vetetett a’ nevelési, és tanitási mag? — sött ha a’ szív rósz indulatjához hozzájárul a’ tudományi, és értelmi bővség, ez még irtoztatóbb több gonoszságokat követel. — úgy hogy a’ tapasz, talás azt tanítja, hogy a’hol a’ nevelés jobb lábon áll, és nagyobb kiterjedésben divatozik a’ tanítás, és kimivelődés, ’s így a’ tudomány is, a’ polgárok élete ellen intézetett vétkek ritkábbak ugyan, de annál mesterségesebbek, ellenben a’ polgárok vagyonát, és tulajdonát háborgató vétkek nem csak megszaporodnak., hanem még nagyobb ügyességgel is követetnek el, a’ fősz szív, a’nevelés, és taníts által szerzett tudományával, vétkes czéljait is több ésszel, és mesterséggel tudván végre hajtani. — Egyébiránt mi illeti a’ jelen Törvény javallatot; a’ Szólló ugyan egy azok közzül, kik ezen Törvény javallatot magasztalják, s ennek emberszeretöségből, és a’ nemes lelküség sugárlásaiból eredő elveit igen tisztelik — 1 h.
