1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
388. országos ülés
ööß-r&Ä VKÉS 28-^7» Not). 93 Nőgrád \ ármegye 2-dik Követe: Mind a’ társas elet, mind az emberiség tekintetéből szükséges, bogy az Ország minden lakosainak jussai egyaránt a’ Törvény részre hajlatban oltalma alatt legyenek. — Ezen elvből menvén ki Küldői azt óhajtják, bogy a’ végrehajtás előtt való felyebvételbcli szabadság minden főben járó büntetésekre néz\e is, a’ nemteleneknek úgymint a’ nemeseknek minden különbség nélkül engedtessen meg. Hazánkban leghatározatlanabbak lévén a büntető Törvények különbözőképen pótolja ki azokat a’ gyakorlat. — Innen van, hogy Hazánk több részeiben az igazság kiszolgáltatásában nevezetes visszaélések divatoznak, sok helyeken a’ Bírók a’ polgári társaság fenttartására szükséges tiszti hatalmat nem a’ szigorú és részrehajtatlnn igazság kiszolgáltatásában helyhezletik, hanem leginkább a’ mogyoró pálezában, és a’ testi büntetésnek mentői többszöri használásában. Az efféle visszaéléseknek egyedüli kútfeje a’ visszás nevelés, oskoláinkban a’ könyv tárak, és gyűjtemények helyettj nyírfa vesszőket, pálezákat, ’s több e’ féle kínzó eszközöket látunk, sok Scholarum Director abban helyhezteti a’ jó nevelést, ha az úrfira mentői többet, veret. Ezért van az, hogy az űrfi kikerülvén az oskolából Szolga Bírónak választásik, azt a’ mint rajta elverték; gyakran busásan kiszokta pótolni az ártatlan adószedőkön leginkább azért, hogy authoritást mutathasson. — Ezen minden emberiség ellen való gyakorlat egyenesen önkényre vezet, a’ népnek nem javítására, hanem inkább elrontására szolgál. — E’ részbeni visszaélések leginkább csak az által háritathatnak el, ha aT Bírók az Ítéletek hozásában az emberiség, s erkölcsiség elveit alapúi veendik, ezúttal pedig leginkább a’ fenyitő pereknek fel) ebhvitele által eddig a’ bonni pénztár megkímélése tekintetéből legczélerányosabbnak tartatott a’ rab raboskodása idejét kevesiteni, ugyan azért nagyobb testi büntetés rendeltetett. Ennek elmellőzésével úgy látszik, hogy a’ pénztárra új teher háromolna» következőleg az ártatlan lakos úgymint az adófizető büntetetne, az efféle terhek elhárításán a’ Törvényhatóságok legkönnyebben segíthetnék, meg pedig legezéh arányosabban a’ helybeli környülállásokhoz alkalmaztatott rabdolgoztató intézetek felállítása által. Az illyetén intézeteknek felállítása egyedül az illető Törvényhatóságoknak tulajdon akaratoktól füg. A’ gonosztevők büntetésüket két őzéiből rendelik a’ Törvények: hogy őn magok megjobhuljanak, mások pedig elrettentessenek. Mind eddigi büntetéseknél legsikeresebbnek tapasztaltot! azon mód, melly által a’ gonosztevők tettükhözképest rövidebh, vagy hosszabb ideig tartó, könnyebb, vagy terhesebb munkára itiltetnek’s forditatnak. A hol a’ gonosztevő különös e’ végre rendelt intézetekben munkára szórhatnak, ritkán kerül ugyan azon rab kétszer kézbe, ’s majd nem halatlan, hogy harmadszor is előkerüljön, holott, a’hol az eddig szokásban lévő módok által büntetetnek, nem ritka példa, hogy több Ízben fogatatnak hé, és nagyobb részét életüknek a ♦ömlöczbe töltikel, magoka főbb Ítélőszékek Ítéletei is, mellyek szerint g) aki an a’ gonosztevők köz munkára Ítéltetnek erősítik ezen módoknak szükségét, s hasznát; azonban nem’lévén ollyan intézetek, a’ hol ezen köz munkák gyakoroltathatnának, azon ítéletek többnyire végre sem hajtatnak, vagy ha köz munkákra Jegyző Könyv XITI-dik Darab. 24
