1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
424. országos ülés
31)6 424-dik ÜLÉS. 17. Februarius. döttség kinevezésébe meg nem eggyezhetett: mert miután jelen Törvény örök üdékre, és minden esetekre alkottatik, kérdést nem szenved , bogy ezen Törvény szerént a’ czélzott Küldöttségnek is örökösnek kelletik maradni, már pedig az illy hatóságii ‘Küldöttséget a’ fentálló alkotmányi rendszerrel, és a’ Végrehajtó hatalom hatási körével nem lehet megeggveztetni: mert miután ezen Küldöttség az 1-ső, 2-dik, 3-dik §-ok szerént Kormányzási hatósággal, a’ 4-dik 5-dik és 7-dik §-ok értelménél fogva, pedig Bírói hatalommai is lévén felruházva, mind az Administrátiói, mind a’ Bírói, mind a’ Végrehajtó hatalmat gyakorolná. — Ezen Kiküldöttségben egv olly új Dicasterium állíttatna fel, melly által mind a’ három hatalom egyesülve gyakoroltatva, ezt pedig Alkotmányunkkal, melly szerént minden fő hatalom egymástól elválasztva külön gyakoroltatik, nem lehet öszveeggyeztetni. Más Országokban is, mellyeknek követését a' Karok, és Rendek szemük előtt tartják, vannak illyes Intézetek, mellyek ;bátor semminemű Küldöttség Administrátiójára nintsenek bizva, mégis a legditsöbb, és érdekesebb czél elérésével sikerülnek. — Valamint tehát azon Országokban az illyes Intézetek egyedül a’ rendes Dicasteriumoktól függenek 1 úgy az itt felállítandó Intézetnek kormányzását is a’ Dicasteriumokra lehet reá bízni. — Javalja ezen nézetének elfogadását még azon tekintet is, hogy ha Magyar Hazánkban illy válalkozó Társaságok fel fognak állani, miután a’ kitűzött czélra annyi milliomokat fordítanak, szükség lesz, hogy a’ Kormánnyal egyetértsenek? hogy így a’ kitűzött czélt könnyebben végre hajthassák, már pedig, ha a’ felolvasott Javallat elfogadtatik, az egész- tárgy a’ Kormánytól el fog vonatni, mind ezeknél fogva tehát úgy vélekedvén, hogy ezen tárgyat a’ köz Administrátiótól elvonni nem lehet , sőt annak a’ köz Administrátiótól való elvonása Alkotmányunknak leikével meg sem eggyezue, a’Küldöttség hatása köréről alkotott Czikkelyeket megváltoztatni javallottat — Veszprém Vármegye 2-dik Követe: Minekutánna ezen most felolvasott 2-dik §-us tartalma szerént, a’ válalatok köz hasznának megösmerését azonnal a’ tulajdontól való kéntelen megválás, vagy is a’ kisajásítás követi, azt tartja, hogy illy tágas, ’s mindenki tulajdonáról (A’ minek szentnek kelletik tartatni) közvetetlen rendelkezhető hatósággal egy Kiküldöttséget, a’ polgári Társaság czéljának megsértése nélkül, felruházni nem lehet, — ugyan is a’ polgári Társaság öszveállásának fó czélja a’ személy, és vagyonbéli bátorság lévén, természetes következés, hogy akármelly polgár tulajdonáról még akkor is, midőn a’ köz haszon kívánja, közvetetlen senki más nem rendelkezhet, hanem egyedül az öszves Társaság, vagy is az azt képező Ország Rendei, és pedig annyival inkább, mert ezen hatalom is azon feltételen alapúi, hogy minden egyes tagról feltevődik az, hogy a tulajdonáról való rendelkezhetést a’ Társaságra hízta, nem pedig egynéhány Tagokra. — Hasztalan hozatnak fel ellenokoskodássul az, hogy már eleve mindenki vagyona biztosítva van a’ tökélletes, ’s egész mértékű kárpótlás megállapításával, mert tudni való az, hogy gvakor ízben a’ tulajdonhoz való ragaszkodás, és vonzódás bizonyos egyes és relativus tekintetektől függ. — De továbbá az ezen Törvény javallatot késéró Izenetben a’Karok azt állapították meg, hogy a Dunai állandó híd tárgyában megállapított elvek ide is alkalmaztassanak, — és hue már mindjárt ezen 2-dik §-nál azon feltételtől eltávoztak, midőn a’válalatok közhasznának megesmerését nem az Országgyűlésére, hanem a’ Kiküldöttségre bízzák: mert a’Dunai híd válalatának köz
