1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
424. országos ülés
haszna itt az Ország által esmertetvén el, annak létesülése azután határoztatott meg. Ezek szeréuf tehát az volna kívánsága, hogy a’ szükséges vizsgálatokat a’ megkívántaié adatok megszerzésével eggyütt, a' Ki küldöttség előlegcsen megtévén. 's az Ország Gyűlésére bemutatván, a’ válalat köz szükségének, és hasznának megesmerése az Országgyűlésétől fügjön. — Somogy \ ármegye 1-ső Követe utasításának következésében nem lehet azon vélekedésben, hogy az országos Választmányra bizattassék azon hatóság, melly szerént a’kérdésben lévő vonaloknak szükségét, és czélarányosságát tulajdonképen határozhassa el; azonban nem azon okok miatt, mellyeket az Elölülő felhozott, azt sem kívánja határoztatni, a' mit ugyan az Előlülő elóladott, hogy t. i. illy forma határozat a’ Kormányra bizattassék, hanem utasításának foglalatja szerént azt óhajtja, hogy mindenkor az Országgyűlés határozza meg a' kívánt, és szükséges vonalnak rendszerét, és tsak illy forma határozat után történhessék a’ kisajásítás, illő, és tökélletes kielégítés után, ennek azonban végrehajtását, hogy országos Választmány eszközölhesse, abban megeggycz. Nem is áll azon ellenvetés, mintha e’jelen eset-, ben Törvényhozó Test magához ragadná mind a’bíráskodási, mind a’ végrehajtó hatalmat: mert itt csak az Országgyűlésének végzését fogja azon Küldöttség teljesíteni, melly rendelkezés éppen nem példa nélkül való Hazánkban: mert elhalgatván a’ régibb idők sorát, nyilvánvaló példáját találhatja kiki illy forma határozatnak a’ több Törvényhatóságok közt beszegelő határoknak elítélése tárgyában.— De a’ miatt sem lehetne ezen kérdésnek határozatát a’ Kormányra kirekesztőleg bízni: mert így könnyen kivetkezhetnék azon visszaélés, melly illy forma válalatokra Privilégiumok kiadbatását maga után húzhatná, melly bizounyára senkinek közülünk óhajtásában nintsen. — A’ Szálló által elóladott mód ellen-azon ellenvetés tétetik, hogy nem lévén mindenkor Országgyűlés, a’ hasznos vázlatoknak időben való hátráltatása a nemzetnek , és válalóknak kárát húzhatná maga után; ha bár a’ három esztendők sora nem olly nagy idő, melly illy forma munkákban alapos hátráltatást tenne, ne hogy azonban ezen ellenvetés akármelly tekintetben a’ Szállónak vélekedését hátráltathassa, megeggyez abban, hogy jeleltessenek most az Országgyűlése által bizonyos vonalok, mellyek legczélarányosabbaknak Ítéltetni fognak, és adassék szabadság ezen vonalokban, a' szükséges esetek előfordulásánál, a kisajásítást a javallott Törvén vben irt mód szerént eszközölni; így mind az időre tett nehézség, mindazon elv, hogy tsupán, és egyedül az Országgyűlés fogja a’ kisajásítaudó elvet kimondani, elenyészve, és mentve lészen, felszóllítja tehát a KK., és Rendeket ezen előadása elfogadására. — Vas Vármegye első Követe: Valamint egy részről minden hazafinak szent kötelessége a’ Haza oltárára, a midőn ezt a’ község, és közjó megkívánja, ön érdeke megszorításával is áldozni, úgy viszont minden eggyes polgár tulajdonának, mellynek minden Társaságban szentnek, és érinthetetlennek lenni kell, biztosítása megkívánja, hogy a’ szükséget egyedül az Országgyűlése határozza el, és a szükségnek ’s ennél fogva a’ kisajásításnak is kimondása sem eggyes választmányra, sem eggyes válalkozók magányos kinézéseire ne bizattasson: mert a mi eggjik részre nézve hasznosnak látszik $ igen könnyen lehet a másiknak káros, szükse ges tehát, hogy nem tsak a’ válalatok köz haszna, hanem minden eggyes mun a is ottan határoztassanak; el, a’ hol minden résznek érdekére felvigyázat van, az 100 424-dik i LES i7. f'ebruarint.
