1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

423. országos ülés

423. Ül, ÉS. 10. Febr 38 i ismételni, mellyeket o és több városi Követek többször, és most éppen szóllónak előtte Pest városának Követe a’ 4~ik vagy polgári rend sarkalatos jussairól előlhoztak, és jelesen micsoda factorok vagy micsoda számolásai a’ votumoknak uralkodtak mikor illyen, és nem más, sommák vagy illyen, és nem más határozatok enunciáltattak, de különösen arról is a’ mi a’ módot és az Országgyűlési gyakorlatot illeti, mellyen ezek most történtek akarja észre­vételeit elöladni. A’ Szóllónak mint Követnek volt szerencséje már négy Or­szággyűléseken lenni, tudja tehát mikép mentek mind eddig, és mikép men­nek most a tanácskozások, mind eddig se a* kerületi, annál inkább az or­szágos Ülésekben a’ Megyék külön voksai nem kivántattak, se nem szedettek hanem beszéltek közönségesen, többen a’ nemes Megyék részéről, ^zóllottak nél melly tagjai a’ Clerusnak, néhányat! a’ városiak közűi,’ sott némellykor egy­két Absentium is, mind ezeknek számba és tekintetbe vételéből, vagy a’ ke­rületi üzenet szerkeztetett, vagy ezen Táblának köz határozatát az Elnök ki­mondotta, úgy hogy minden szavazásnak maga törvényes foganatja, és sikere volt, bátor azt is említeni a’ mi többször történt, 3s a’ mit tagadni senki sem fog, hogy a’ volt Elnökök midőn a' közönséges szavazásokból könnyen ki nem vehették a’ többséget nem egyszer felszólították a’ Statusokat minden kiilömbség nélkül, hogy vagy felkelvén, vagy ülve maradván az által mutas­sák meg, merre czéloz a’ többség, és illyes esetbe minden Követ, és ezen Táblának tagja maga Tüeggyozödése szerént vagy felkelvén, vagy ülve ma­radván, voksát ki adta; mennyire változott légyen ezen régi szokás a’ mostani Országgyűlésén? kiki tudja, mert most a’ kerületi ülésekben csak & Megyék Követei, csak egy Rendnek tagjai különösen szállíttatnak fel minden tárgyba a3 szavazásra, a’ negyedik rend pedig mint ha csak votummal bírna, csak áltál­jába és öszve véve szóllíttatik fel, ezt sérelemnek nézvén a’ városi Követek, nem is voksolnak soha, sőtt az ellen mindenkor protestálnak, mindazáltal még is az üzenetek a’ Megyék voksai többsége szerént készíttetnek, és úgy mint minden Statusok kívánsága az országos Ülésbe hozatnak, utóljára pedig itt is minden észrevételeink közönségesen, vagy elmellöztetnek, vagy ellen mondásaink a* hatalmas „maradjon“- szó által elvettetnek. Ez az a’ sérelem mellyet a’ városok olly fájdalmasan érezik, ’s melly sarkalatos jussaitól meg­fosztja ’s a’ Törvényhozásba illető' befolyásaikat kirekeszti, és ez az a’ mi illy ellen állásra vezet miilyent ma és másszor tapasztalni kelletett, és ebben a’ tekintetben kívánja a’ Szólló, hogy az ellenmondásuk tekintessék. Ez a' mód vagy gyakorlat nem törvényes, vagy régi szokás, hanem csak ezen Ország­­gyűlése alatt keletkezett, törvény elleni új szokásnak kezdete, illy helyeztetésben nem csuda ha az Országgyűlési határozatok szentsége olly mértékben el nem esroértetik, mint talán esmérni kellene, és más állásuk mellett a’ városok meg is esmernék. Veszprém Vármegye 1-só' Követe: Igazolja Soprony városának azon állítását, hogy az Országgyűlések előbbi szokásai meg nem tartattak, mert a Szólló is noha számos Országgyűléseken mint Követ jelen nem volt, azon­ban tapasztalás végett több Országgyűlésén jelen lévén tapasztalta, hogy csak a’ legközelebbi Országgyűléseknek szokásoktól is eltávoztatott, ha visszá mén csak l825-ik Országgyűlésre, akkoron a’ városi Követnek szóllani sem volt szabad, míg csak egy Vármegyei Követ állott, most ellenben azon ren^ Jegyzft-K-ötiyv. Darab.

Next

/
Thumbnails
Contents