1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
380 423. ULES. 10. Februar. meg a' városházon, hogy tellyes hatalommal ott parantsolhatna, a’városi Tisztviselőket szolgáinak tekintené? A’ város mint testesület és a’ polgárok egyeteme tizedet soha nem ád, hanem adják azt imitt amott a’ város határában fekvő ingatlan javak tulajdonosai, itt tehát soha az egész városról, hanem tsak egyes föld birtokosokról lehet kérdés, és hogy ezek mint ollyanok, soha semmi tekintetben a’ Vármegye Törvényhatósága alá nem tartozandók, azt tagadni semtnikép sem lehet, végtére az ürügyül felhozott részrehajlás tekintetébül, kéntelen a’ Szálló az utolsó országos öszveirás resultatnmaira hivatkozni , ezen nmnkálódás a’ városokban városi Tisztviselőkre volt bízva, valamint a’ Vármegyékben a’ Vármegyékre, hol történtek azok pontossággal, tökéletesen és részrehajlás nélkül, és hol ellenkezőleg, ez eránt a' Szálló a’ köz tudomásra hivatkozik, azt jegyezvén meg, hogy a‘ hol illy nemű köz tettek tudatnak, ott az ollyan subsuniptiók, cs részrehajlás miatti vádak igen rossz helyen állanak. — A’ szólló Követ ezeknél fogva a’ felhozott módosításnak, mint a’ városi Törvényhatóságra nézve igen sérelmesnek ezennel ünnepélessen ellent mond« Az Elölülő Pest városa Követének előadását felelet nélkül nem hagyhatja, mi a* factorok megváltoztatását illeti, ezt valamint maga az Elölülő is óhajtja, hogy alkotmányunk értelmében történjen 's mi csekély befolyása van, részérül előmozdítani is kiván, annak azonban most üdeje nem lévén, eldöntése az Országgyűlése rendezésére tartozik, külömben a' factoroknak megváltoztatásába sokkal nagyobb elv fekszik, mint sem hogy azt olly könnyen el lehetne dönteni, midőn tehát ö a' régi gyakorlatot fentartani szent kötelességének ösmeri, a’ végzések törvénytelensége ellen panaszolkodni miképpen lehessék? a’ Rendek ítéletére bízza. — Soprony városa Követe: Két tárgy van vita alatt, az egyik a* tizedről szólló Törvény ollyan, mellyröl se nem mondatik, se nem mondathatik hogy Országgyűlési határozás. Erre tehát szóllani lehet, nekünk szóllani kell, és csak a’ Rendektül függ az általunk kívánt javítást benne megtenni. Már a’ Szólló előtt világosan meg volt mutatva, hogy itt csak a' magányos polgárok és városi lakosok által adandó dézmáról tétetvén rendelés, az egyes városi polgárok és lakosok pedig egyedül a' városi hatóság alá tartozván, más hatóság ebbe be nem folyhat, ahhoz járul az is, hogy a* dezma, városi fundustól adódik, de a3 városi föld is egyedül a’ városi bíróság alá tartozik, ezeknél fogva, mint máskor, most is kívánja a’ Szólló, hogy ebben a’ tekintetben a* javait Törvénybe (mellyhez a’ többi pontokra nézve hozzá járul) módosítás tétessen, és igazságos kívánságuk a’ városoknak betellyesétessék. A'második tárgyról a szóbeli perlekedésről örömest halgatott volna a' Szólló, de már most úgy fejtodtek ki a’ körűlállások, hogy arról is szóllani kötelessége. — Erre nézve az Elnök úgy méltóztatott nyilatkozni, hogy azt a’ mibe a’ két Tábla már megegyezett, mint Országgyűlési határozást, senki új vita alá nem hozhatja, sőtt annak szentségót'elösmerni köteles, nincs senki hajlandóbb ezen mondás igazságát elösmerni a' Szállónál, feltévén ha az Országgyűlési határozatok minden Statusnak törvényes befolyásával, és annak rendes útján eszközöltettek, de bátor a’ Szólló az Elnök és a’ Rendek igazságuk szeretetére hivatkozni, lehet e’ állítani hogy áltáljában a' mostani Országgyűlési határozatok, és jelesen ezek is úgy hozattattak e’? nem akarja
