1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
372 423. ÚLÉS. IO. Fehludr. uzó, hány Vármegye kívánta a’ dézmát igen oltsó áron meg váltathatni ? soil meri mondani, hogy többen végképen is kívánták eltöröltetni, ha már a’ többség csak ugyan végképpeni eltöriibetését rendelte volna, noha ez tagadhatatlan tulajdona a’ földes urnák, mégis ezeu rendelésnek, mellyet a’ köz vélemény pártolt engedelmeskedni mindenki köteles lett volna, minthogy pedig a’ tized megváltása eránt köz vélemény volna a’ kerületi szerkeztetésnek, és a’ tized eránt javallottTörvény kiknek meg kelletik állani. Mi már a’szóbeli pereket illeti: a’ városi Követek ellent mondásaik hova czéloznak meg nem foghatja , ha polgároknak jussai az által valamikép korlátoltattak volna tökélletesen helyben hagyná előadásokat, azonban minthogy a’ szóbeli perek által még inkább nagyóbbítatott a’ polgárok hatósági körük , mert engedtetett nekik a' kissebb keresetek eránti bíróságba való befolyás, és így panaszok igazságtalan és helytelen; mi a' tized eránt javallott Törvény Czikkelyt illeti, hogy a’ tized megváltásának erányos kidolgozásába a’városi Tanács befolyása megtagadtatok, ez azért történt, mert minden polgár adózik, ’s e’ szerén^ mint interessatus félnek befolyása nem lehet, de még azon ok is fen forog, hogy a’ tized kérdésébe a’ Püspök és Káptalonok lesznek alperesek, ezeknek pedig a’ városi Tanács Birájok nem lehet, egyéberánt ha a’ tized eránt a’javallott Törv. Czik. a’ városoknak káros azt javasolja, hogy a’ városok a’ tizedet továbbá is természetbe adják meg. Az Elölülő minthogy a’ szóbeli perek eránt a’ két Tábla közti egyesség meg volna erről többi szó sem lehelnem ellenzi azonba, hogy a’ városok abba való meg nem egyezéseket kijelentsék — ő részérül tiszteli a’ városi Követek jussait és az a’ Törvénybe gyökereztetik — azonban tanácskozások tárgyát kitűzni, ’s az országos határozásokat újabb vitatások alá venni,Elölülői hivatalánál, *és a’ közvégzések szentsége eránti tiszteletből meg nem engedheti. Mi a’ tized eránti kérdést illeti Trenchénnek feleletül válaszolja, hogy ő részéről nem azt mondá, hogy a’ tized egyedül a’ Clerus tulajdona , mert ha ezt mondotta volna, úgy előadása igen hibás lett volna, minthogy a’tizedet más egyesek is, adómányos Levelek mellett bírják, kik ezt szabadon eladhatták, sőtt tudna felhozni példákat is, hogy az egyesek örökös szerződéseket tettek a" tizedről, más pedig ha valaki valamit eladhat, és pedig örökösen, abban véleménye szerént Dominium directuma-is vagyon az eladónak, 6 csak azt állitá és most is állítja, hogy a’ tized mint adományos levelek ’s örökös szerződések inellett, mind a’ papság mind magánosok bírnak, azoknak valóságos tulajdonok, —- mi pedig a’ közvéleményből felhozott okoskodást illeti, erre nézve csak azt feleli, hogy a’ tulajdonnak szentségét a’ közvéleménynek feláldozni nem kívánja. Zala Vármegye 1-sőK. A’ kérdés alatt lévő tárgy érdemébe bővebben ereszkedni nem kíván, mert a’ Rendek e’ részbeni végzésük igazságos, részérül azt, mit Trenchéni Követ bővebben kifejtett, hogy a’ tized nem a’ Cleruá tulajdona, mint hogy azonban a’ Clerus a’ Status szolgái, szükséges kogy a' Status annak jó létérül gondoskodjon, mikép azonban, és mi módon kívánja a’Status ezen czélt elérni, abba kezeit a’ Statusnak senki sem kötheti meg, hogy pedig a Status kíván a’Clerus jobb létérül gondoskodni, annak világos példája az előleges sérelmek tárgyában készült Felírás, hol a’Kormánynak a’Clerust taksáló rendelései ellen kikelnek, mert eddig még a’ javak törvényesen a’ Clerus kezeinél vágynak kötelessége minden polgárnak a’ Clerusnak e’ részbeni jussait és igazait tisztelni, ’s ezen elvből kimenve jelentik az Országos Rendek meg nem egyezéseket a’Kormányi rendeletbe. — Azouban
