1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
'123. f LÉS. 10. Február. 3r3 ban, bogy a Status ne rendelkezhetne maga javairól, azt sem a’ Status elveivel, de a’ Magyar Ország törvényével sem lehet meg egyeztetni. Nem pedig a’ Magyar’otszági Törvénnyel, mert kérdi van e’ Valamelly tárgy, melly eránt annyi sok és számos Törvények lennének mint a’ tizedről? de ha néni lehetne a’ tizedről rendelkezni vallj on hogy lehetne a’ tized eránt az örökös haszon bérlést elhatározni ? ezek tehát eléggé bizonyítják, hogy a’ tized nem a’ Clerus tulajdona, hanem a’Status vagyona, s mint ollyanról a’ Status rendelkezhet,minek több példáit is adta; azonban e’ tárgy felett sokat lehet felhozni, mellyek azonban más alkalommal is előadattak, részérül csak azt óhajtja, hogy figyelmezvén a’ Rendek a’jövendőre^ kezeiket meg ne szorítsák , mert ha most kimondatnék azon elv, hogy a' tized a’Clerus tulajdona,akkoron jövendőre, midőn a’ nevelés módja a5 rendszeres munkálatokba felvétetnék, ezen mostani határozásuk akadályoknak kútfeje lenne, és azért részérülő a’ Rendek által javallott Törvény javallatba tökélletesen meg nyugszik. Mi a’ szóbeli porok eránti Törvény javallatot illeti, megnyugszik az Elölülőnek kijelentésébe,“ hogy ez t. i. mint úgy is országos végzés által eldöntetett tárgyat többé vitatás alá venni nem lehet —azonban a’ városi Követeknek azon kijelentéseik, hogy a’ javallott Törv. Czik. által a’ város jussai megszoríttatnak, eleinte aggódott, és azt hitte, hogy ezen városi jussok megszorításába, és megcsokításába ő is, kinek utasítása szinte a’javallott Törv. Czik. pártolni, hozzá járult, és részt vett, azonban bővebb meg fontolás után aggodalma eloszlott, mert azt tapasztalta, hogy a’ városi Követek, és ő közte való külömbség egyedül a' Királyi városoknak külömböző meghatározásokból eredett, ugyan is közelebbről tekintve a’ dolgot: a' városi Követek azt kívánják, hogy a’ szóbeli pörök elitélése továbbá is a’ városi Tanácsnál hagyasson, a’ Rendek ellenben azt, hogy a'szóbeli perek elitélésébe két polgár is follyon be— már kérdi vallj on ezen határozás, melly által a’ polgárok jussai tágitatnak a' Királyi városok meg csonkítása? Ő azt hiszi, hogy a’ szabad választás által a’jus nem csonkitatik,hanem nevekedik; inneiid tehát világos az, hogy’a’városi Követek, mivel a’ javallott Törv. Czik. által a’ városi Tanács hatósága korlátoltatik, ezen korlatolást a’ város jussai megcsonkításának tekintvén magát a városi Tanácsot kívánják a' város nevezete alatt értetni. Ezen definitióját a’ városnak azonban, sem a’ Status tudománnyal, sem pedig a’ Magyar országi Törvénnyel megegyeztetni nem tudja, nem pedig a’ Magyar országi lörvénnjel, mert ha csak A érbőtzinek definitióját veszi is, az azt mondja „Civitas est complexus Civium“ nem pedig azt Civitas est complexus Magistratualium“ midőn tehát az öszves polgárok jussai bővítetnek akkor ugyan a’ városi Tanács hatósága korlatoltatik , de abból nem következik, hogy az által a’ város jussa csonkitatna. Ő ugyan tiszteli szinte mint az Előlülő a’városi Rendet, és annak jussait, de meg van arról győzettetve, hogy a’ Törvényhozásnak jussa legyen a régi szokást a régi Törvényt az idő leikéhez, és körülállásokhoz alkalmaztatni, és megváltoztatni ő neki igjekezetei mindég oda fognak czélozni, hogjT a1 Királyi városok méltó poltzra juthassanak, azonban csak mindég Verbőczinek értelmében veven a Királji városokat, ha annak üdéjébe, azoknak állásokról és az Országgal való érdekeiről szó leend, meggyőződését utasításával bővebben előterjesztendi, most azonba mint beszédének elején kiüiondá, az Elölülővel tart, hogy t. i. az országos határozatok, többé tanácskozások tárgyai nem lehetnek. Jegyző-Könyv. XIII. Darab• 94
