1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
•123. L LLS. 10. Február. Sei 0rszággyűléseken eddig semmi panasz nem tétetett, azt az Ország minden nyilvános szüksége, és haszna nélkül ezen régi Inatitutummal teljességgel megelégedett békességes polgárok között a’ szabad Királyi városoknak a’ törvényhozásba váló törvényes befolyása nélkül kiváltképpen ezen excerpfák sorában eltörölni nem kellenék, ugyan azért e’ jelen való conclusumát mind a’ két Táblának, az alkotmány szelleméből törvényesnek maga részéről el nem östneri, és az eránt óvást is teszen, a’ mi pedig a' tizedbeli jövedelem közép számának Vármegyei Küldöttség által leendő kinyomozását illeti, a szabad Királyi városokban, az eránt általa már felyebb ugyan ezen tárgyban itt nyilván előadattaktíoz, a’ mellyek ekkorlg is elgyengítve nincsenek továbbá is szorosan ragaszkodik, és az illyes Vármegyei öszveirást aJ maga városa határában meg engedni soha sem fogja, ugyan azért az ellenkezőn hozandó conclusum ellen Küldői nevében ismét innepélyes óvást töszen. Lőtse városa K. A szóbeli perekre nézve ismétli a’ már az előtt többször mondottakat. A' mi a’tizedet érdekli; mennyivel több gátak hátráltatnak valamelly indítványt, annyival kevesb elfogadása eránt a’ reménység, ugyan ez létesül e’jelen tárgyra nézve is, úgy annyira, hogy a’ mennyivel több akadályt lelnek erre nézve a' Fő Rendek, annyival kevesbet reménylhető az elfogadása, már pedig azok az előladattakon kívül még többet is láttak e’ tárggyal öszvekötve lenni, ‘s így hogy a’ Rendek javallatához nem járultak csudálni nem lehet, nevezetesen öszve van ezzel kötve a’ városok sarkalatos jussainak meg sértése, a’ midőn a’ Rendek izenetükben foglaltatik, hogy Vármegyei Küldöttség vesse ki a’ városokra nézve az irányt tnel Jyen a’ tizedet fizetni tartózzák, erre nézve már a'Szólló nyilatkozott, is most az iinétli, ‘s azt hiszi, hogy ha a’Rendek ezen kívánságuktól elállónak, a’ Fő Rendek azt elfogadni fogják, annál fogva hogy a’ kívánt czél elérettessék felszóllítja a’ Rendeket, hogy kívánságához hozzájárulnának. Szeben városa K. A’ szóbeli perekre nézve November 2G-ka Decemb. 21-ke és Januarius 26-kán tett nyilatkozásait ezennef ismételteiteknek jelenti. A7 tized eránti javallatnak pedig szinte ellent mond. Az Előlülő ismételve jelenté hogy az ellenmondásnak helye nem légyen, hanem csak a’ meg nem egyezésnek Js azonfogva felszóllítja a* városi Követeket, hogy előadásaikat ezen kijelentéshez alkalmaztatnák. Trencsén Vármegye 1-ső K. Az Elölülőnek azon nyilatkozása, hogy a tized a’Clerus tulajdona ellenkezvén utasításával, felelet nélkül nem hagyhatja,és Küldői a’ tizedet adózás nemének veszik, hogy pedig a’ Clerusnak nem tulajdona a5 tized világos onnan is, hogy a1 tulajdonhoz szükséges a dominium rei directum, et utile, már pedig a’Clerusnak a’ tizedbe Dominium directuma nincs, mert a tizedet el nem adhatja úgy mint a' földes Úr a’ maga tulajdonát, de hogy nincsen a Clerusnak a’ tizedbe tulajdona, igazolja azt a’ Királyi Válasz is, mert a praeferentialisokra érkezett Királyi Válaszba Ő Felsége fenntartja magának ex jure Patronatus eminentis, a’ tizedről való rendelkezési just, ebből is tehát világos, hogy a Clerusnak vagy nincs tulajdona a’tizedbe, vagy ha tulajdona volna akkoron a Királyi Válasz első példát mutatna abba, hogy a’ tulajdont elrablani lehet, mint hogy pedig ezt az utóbbit a’ Királyi A alasz nem is akarhatta önként következik az első t.i. hogy a Clerusnak a’ tized ijem tulajdona , Európának a' tized eránt mi a közvéleménye ő arról szóllani nem kíván, hanem csak Magyar Országnak a dezma eránt köz véleményét kívánja megütni, ugyan is midőn az Urbérbe a dézmákról volt a 93 *
