1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
aro 423. őLJuS. 10. Február. Az Elölülő c3 tárgyban felhozott okait ismételni nem kívánván, egyedül azon ujabbi okra, melly a’ Rendek Izenetébe foglaltatik, t. i. hogy a’ tized kiilömböző természetű a’ kilenczedtől, azt jegyzi meg, hogy ezen kétrendbeli dézma még is megyez abba az egybe, hogy az egyik egyedül a' földes Úr, a’ tized pedig a’ tized Urának tulajdona , már pedig ha a' tulajdon kérdésbe hozatik akkor nem áll a’ RRnek azon okoskodása,és részéről el sem fogadhatja, hogy ezt azon okból kell változtatni, mivel a’ közvélemény kívánja, ez éppen meg nem nyugtató okoskodás , mivel illyetén, igazakat a köz véleményre bízni soha sem lehet, mert az a’tulajdon szentségével ellenkezik, azon fogva óhajtaná, hogy a’Rendek ezen Törvény javalattól állanának el. Kassa városa 1-ső K. Az Egyházi tizedre nézve Küldőitől különös utasítással ellátva lévén, ezen Törvény javallatba csak annyira megegyezhetett, a" mennyiben ez utasításának tartalmával öszvefér, Küldői t. i. a’ tizedről egyedül a‘ kibérlési elsőbbséget, és azok meg váltására nézve az Egyházi Rend és földes Urak közt szerződéseknek a’ tized adókra által ruháztatását érdeklik — de a tizedeknek természetbe való meg adása végkép meg szüntetéséről, és pénzben leendő meg váltásáról legkissebb említést sem tesznek, világos tehát hogy a’Szólló ezen Törvény Czikkelyt csak utasítása széliemében , és csak úgy a’ mint ezt 27-ik Novemberi 3S7-ik és 18. Jánuariusi 413-ik országos Ülésekbe kimondotta pártolhatja. Arra pedig, hogy a" szabad Királyi városokba a’ tized jövedelmének összeírására a’városok kirekeztésével Vármegye Biztosságok csupán rendeltessenek a Szólló a’ mint már 413-ik országos Ülésbe előladta, részérül soha sem fog meg egyezni, és ha a’ Karok és Rendek ez iránt változást tenni nem akarnak, hanem előbbeni szerkeztetésöknél tovább is meg maradnak, akkor a’ Szóllónak egyéb nem marad hátra, mint az iránt ünnepélyes ellentmondását itten kijelenteni. — Végtére Trencsén Vármegye Követének a’szóbeli perekre nézve a’ \ árosoknak tett ellenvetésére azt jegyzi meg, hogy a’Szólló azokat, miket azon Követ most mondott azokkal, mellyeket más alkalommal ugyan ezen tárgyra itten kijelentette, meg egyeztetni nem tudja, mert midőn ugyan azon szóbeli perekről szólló Törvény Czikkely itt tanácskozás alatt lett volna, a’ Jegyzőkönyv bizonysága szerént éppen Trencsén Vármegye Követe volt az, a’ki a’ Fő Rendek véleményéhez állván azon Törvény Czikkelyt kihagyatni, és a’ rendszeres munkálatokra hallasztatni kívánta, most pedig előbbeni kijelentését mint egy vissza huzni látszatik. Bártfa városa K. annyiszor a’ mennyiszer a városokra nézve a’jelen állásunkba valanielly végzés a’ Rendek által történik , kéntelen Küldői részérül óvását előadni, azért is a’ mennyibe a’ szóbeli porok által tett újabbi végzés törvényes constitutionalis szavazataink valódi beszámítása nélkül történt, az illy rendeletet a’ Szólló úgy tekinti minta’városi sarkalatos jussoknak felforgatását, minél fogva az illy módon „sine nobis de nobis“ hozott jelen végzésre a’ Szólló Küldői meg nem egyezését kinyilatkoztatni kéntelen. Az Előlülő kijelenté hogy az ellen mondásnak helye nem lévén, ha valakinek valami nem tetszenék abban meg nein egyezését jelentheti csak ki. Eperjes városa K. Az előtte Szólló városi Követ Urak előadásaikat ellogadván azok folytában, inellyek az excerpták eránt 1835-én November 26-án az Ország 4 ik rendje által kinyilatkoztattak, és mivel, hogy a mi régtől igen helyesen alapi ítva volt, valamint a’szabad Királyi városokban a’ szóbeli perek, mellyek ellen az
