1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
422. országos ülés
r 4W-dik ÜLÉS. 9-dih Fed. 359 1 \ ,rsod Vármegye Követének felszólítása következéseben, azt adván okúi, hogy éppen a’ mostani határozatot látja következettségben lenni az előbb mondottakkal, ’s végzettekkel, ezen állításának bebizonyítására felolvasta az Augustus f24-én költ. kegyelmes Királyi Válasz 58-dik pontján, ’s azzal a’ mit a Karok és Rendek már a’ minerákra nézve magok elösmertek, a’Borsodi sérelem foglalatjával öszvevetve, azt mutatta, bogy a’ Gróf Keglévichré nézve feníórgó kérdésnek megbirálása a’ Szomolnóki bányász Törvényszéket illetvén, ez esetben a’ sérelemnek helyét nem látja. Baranya Vármegye 2-dik Követé azt tekintve, hogy a vastol urbura nem jár, a’ Borsodi Követ kívánságát pártolta. Az Elölülő a’Szóllót figyelmeztetvén, hogy nints itt szó az urburáról. Baranya Vármegye l-ö Követe*társával ellenkező vélekedésben lévén, az üzenet melleit nyilatkozott. Gömör Vármegye l-ő Követé tsudálta miként okoskodott légv en Veszprém Vármegye Követe, azt hívén, hogy ha mindent felolvasott volna, mi idő tartozik, más, és talán ellenkező értelmet kelletik vala kifejtenie, a vas ásványokat illetőleg Ulászló Törvényére, és a Maximiliani codexre hivatkozva, miknek szabályos határozatait, a’ betsuszott ellenkező szokás,erejükből, ki nem vetkezhető , igen is belly ét látta a’ Borsodi sérelemnek, melynek miben voltát bővebben mütogatva, leendő felterjesztését sürgette. Borsod Vármegye 2-dik Követe: minthogy a’Veszprém Vármegyei Követnek az élőbb tett ellenvetései a’ naplókönyvben bé mennek; azokat a Szól ló élnem halgathatván, reájok azt feleli, hogy a’ Borsod Vármegyei gravámenbert szó sints az urbura megtagadásának kérdéséről; sölt ha abban sarkallana a’ kérdés veleje, azon graváuiertt talán a’ Diaetára sem adta volna fel Borsod A ármegye, hanem arról forog itt a’ kérdés, hogy Gróf Keglevich Miklós, ellen fele által azzal vádoltatván, hogy egy vasköves banyát erőszakosan foglalt el, a hatalmaskodási állított teltnek elítélése a’ Szolnoki néni törvényes, hanem (ismétlia’ Szólló) tsak patenfális Ítélőszék eleibe tartozhatott e vagy nem? Veszprém Vármegye 2-dik Követe azt visszonozzá, hogy tudja miben légyen Borsod Vármegye sérelme, ’s hogy éppen az e mellett felhozott eiösségct azért említette, minél fogva az előzményekkel azt egybevetve, az előadott sérelem alaptalanságát ki tüntesse. Nyilvános tönbség az üzenet mellett nyilatkozván, az Elölülő annak meg maradását kijelentette, ’s utánna a’ Zalai sérelmet tárgyazó üzenetet olvastatta fel, melly minden észrevétel nélkül lielybebagyaltatott. Következett nemes Bőd János clfogattatásából eredeti sérelmet tárgyazó 2-dik üzenet, javal’atnak felolvasása, melly szinte észrevétel nélkül meghagyaU ván, elfogadtatott, és az ülés bérekesztetetett.-90