1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

422. országos ülés

j Ujabbi sérel­mek és kivána tok. 356 422-r/í’A ÜLÉS. 9-difi Fob. teve, hogy az a’ fenálló Királyi rendelet szerént nem tsak 1723: 58. Törvény Czikkely értelmében, a’ köz tárgyak nyilvános és hivatalos folytatásának nem tsak ellenere nintsen, sött inkább segéd eszközül szolgálhat a’ nélkül, hogy belőle káros következesek eredhetnének; a’ mi pedig a’ Királyi Tanátsnokok felelelőségét illeti nem osztja ngyhn azon meggyőződést, hogy alkotmányunk ’s köz igazgatásunk rendszere a’ fenálló Tönvények értelmén túl ható intézkedést kívánjon , mindazáltal ha a* Karok és Rendek az azt tárgyazó Törvény javas­lattól elállani nem akarnának, minthogy már annak a’ Juridicumbeli összve köttetését, és következéssel tellyes voltát megismérték kétségesek nem lehetnek, hogy annak külön választva leendő elinte'ztetése tellyes biztossan nem eszközöl­tethetik, ugyan azért újra felszóllitotta a* Karokat és Rendeket, hogy ezt maga idejére és helyére halasztván, a’Fő Rendek ugyan ezen értelmében egyesülnének. Somogy Vármegye i-ső Követe az Elölülői levelezésre nézve vissza tet­szőnek látja, hogy miután a’ Fő Rendek az 1827 Országgyűlésnek Aprilis 3-án tartott ülésében a’ 20-dik pont alatt, már ezen javallatot elfogadták, most ettől idegenkednek, jóllehet a’ dolog körülményeiben %emmi sem változott, hanem hogy egy* megtagadó Királyi Válasz jött közbe, úgy szinte a Királyi 1 anáts­­nokok felelőségére nézve megfordúltságnak tartja, hogy ne a’ collegiális mani­pulatio alkalmaztassák a’Törvényhez, hanem ez légyen sükerére tekintve an­nak mintegy alapjája rendeltetve, a’ miért is az üzenet megmaradására szava­zott. Mire Az Elölülő röviden tsak arra ligyelmezteté a’ most előtte Szóllól: hogy jóval később az 1723: 102. Törvény Czikkely rendelete mint a 2-dik Ulászló­nak e’ tárgyban idézett Törvénye, látván- azonban a’ köz megállapodást az üze­net javallatnak megmaradását kijelentette. • ' Ennek utánna olvastatta a’ Nádori Ítélő Mester által a’ fo Rendekhez intézett 6. üzenet javallatot, az újabban általküldött némelly sérelmek és kivá­­natok iránt, melly minden észrevétel nélkül elfogadtatott, valamint szinte a’ 13-dik üzenet ja vall a 11 a’ szóllás törvényes szabadsága sérelmei mind a’ két tár­gyában miután felolvastatott, változatlanúl helyben hagyattatott. Továbbá a’ Borsod és Zala Vármegyéknek leg újabban beadott sérel­meire nézve készült 2-dik üzenet javallata olvastatván fel, került tanatskozás alá. Az Elölülő felszóllitá a’ Karokat és Rendeket, hogy valamint a Borsodi sérelemre nézve a’ Fő Rendek kívánságát elfogadták, úgy á’ Zalaira nézve is, azokká) hasonlag egyesülnének, de közös értelmet nyilatkoztattak az lizenet meghngyatására. Mire j 'S /''i n* Borsod -Vármegye 2-dik Követe. A’ Szállónak egyenes kötelességében állván, hogy Küldőinek nézetejt és kivánatait, az Országgyűlésen tolle kitelhe­­töleg pártolja. I)e belsőkép meggyőződve is lévén arról, hogy Borsod % árme­gy ériek a jelen gravamen feladásában tökélletes igazsága van, a’ I*o Rendek ellen észrevételeikre pontonként felelni kivan: ezt mondják tehát a’ ko Rendek, hogy a’ részben, hogy Gróf Keglevich Miklós a’ Szomolnóki Bányász Itélószék előtt megjelenni tartozott e’, vagy nem? a’ kérdést egyedül azon tekintetből kell

Next

/
Thumbnails
Contents