1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
422. országos ülés
42W//í ÜLÉS 9-dik Fel.' 357 elhatározni, hogy itt Bányáról forog fel a’ kérdés, a’ pedig hogy a’ Gróf adott c eddig urburát? ’s alá vetette e’magát á Bányász ítélőszéknek vagy nem? tekintetben sem jöhet- Erre elég legyen azt felelni, hogy az 1807. Diaeta, a’ Vármegyék különös gravamenei sorában a’ 10-dik pont alatt olly Felírást tévén, hogy a’„vas bányák, olvasztók, és hámorok, azon magános tulajdonosait, kik urburát nem fizettek, és most sem fizetnek, ’s magokat a’ Bányász Ítélő Székeknek önként alá nem vetették, ezek alá tartozóknak mondani nem lehet.“ A mit az Ország Rendei, egyszerigaznak már megösmertek, ’s mind eddig is vissza nem húzták, ez úttal feszegetni sem lehet, annyival inkább, mivel a’ jelen Diaeta alatt, mind a két Táblának egyesülésével meg van határozva még az is, hogy az Ulászló 1-so Decretuma 50-dik Czikkelyét elrontván a’ későbbi szokás, a’ vasból urburát, kötelességből adni nem kell, ’s a’ vas urbura á Királyi jövedelmek közzé nem tartozik. Továbbá azt mondják a’Fő Rendek, hogy a’ törvényes ítélőszék előtti megjelenést elmulasztani nem lehet, már pedig a’ Szomolnóki Bányász ítélőszék törvényes ítélőszék, mert az 1713: 108-dik Törvény Czikkely azt mondja: hogy a' Bányász Itélöszék megerósitetnek, ’s ezek hajdan ólta divatozó statútumaik szerint ítéljenek. Ezen erősség első tekintettel nagyon szorító erejűnek látszik, ’s ollyanak tartották azt sokan a’ kerületi Ülésben is, ezen ellen oknak mindazáltal azon nagy baja van, hogy megczáfolhatatlart chronologicus és diplomaticus ellenvetésekben ütközik. Ugyan is! az említett. Törvény Czikkely 1725-ikban alkottatott, a’ Szomolnóki Bányász Itélószéket pedig 2-dik József Császár 1741. Martius 13-án születvén, és 1780* fogva 1700-ig uralkodván, következéskép az általa felállított Szomolnoki ,Bányász ítélőszéket , mint még nem is létezettet, az 1723-diki 108-ik Törvény Czikkely meg sem erősíthetvén, nyilvános, hogy azon ítélőszék, nem törvényes, hanem tsak patentalis Itélőtzék, annak pedig, ki azt találná mondani, hogy 2-dik József Császár a’ már megvolt Bányász ítélőszéket tsak szaporította más formába öntötte, és rendezte el; a’Szólló előre azt feleli: hogy az is puszta, törvénytelenség volt; mert az 170O/T. 12 dik sark 1 örvény, világosan azt mondja: ..hogy forma judiciorum lege stabilita, aut in futurum stabilienda, auctoritate Regia non immutabitur.“ — Egyébaránt áraljában nem állván az is , a. mit a’ Fő Rendek állítanak, mintha t. i. a József Császár állal felállított Bányász Itélőszékeket az 1790^1. 22-ik Törvény Czikkely már megerősítette volna mivel arról az említett Törvény Czikkelyben egy szó sints, s ez tsak azt mondja, hogy a’ Bányász ítélőszékeket, még majd következőleg fogja elrendezni a’ Törvény hozás éppen a’ Fő Rendek altalhozott. 1059-diki 48-diki Töt n ény Czikkelyből világos az, hogy ezen Törvény Czikkely azt mondván, hogy még a banyákat mivelőknek és Bányász Tiszteknek hatalmaskodó tetteik is az Ország törvényes polgári ítélőszékei által, biráltassanak meg, semmi kérdést sem szenvedhe, hogy Gróf Keglevich Miklóst a’ Diós Győri számos tisztség egy vas köves bányának erőszakos hatalmaskodássali elfoglalásával vádolván, e. tárgyban azon Törvény Czikkelynek szavai szerint a’bíróság a Borsod Vármegyei Alispánt illeti. De az 1802. 22-ik és 1807. 13-ik Törvény Czikkely eket sem czél- JegyzŐ Könyv Xlllmdik Darab, 90
