1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
422. országos ülés
353 m-dik ÜLÉS q-dik Fel. mas Törvény Könyv ÍII-dik részének 2-dik czimje által ígazollatik, melly világossan tartja, hogy particulare statutum fenálló közönséges Törve'ny ellenére "nem hozattathatik , illyes Törvény lévén a’ Verbóczy 1-sö Rést Q-dik Czimje» mellyet a 1741: B. váltózhatatlanná erősített annyival kevésbé döntheti me» ezt a’ tsak 1606-ban II. Ferdinand alatt a Törvényben említett municipalis jus, hogy a kérdéses tárgyban egyszersmind azon requisitumok nélkül szűkölködik, miknél fogva egyedül nyerhet törvényes erőt akármi statutum, félig nem igazságos és meg ütközik a’ polgári társaság czéljával, midőn a sajátsági igazak sértését szüli, azon következésnél fogva miszerint a’ különböző vallástétel tekintetéből eltiltja Tőt, Morvát, és Dalmát Országban a birbatástől azokat, kiknek ott jószágok vagy jutott már, vágy még ezentűl jutna, ez pedig annyival inkább: sem állhat meg, hogy a’ Magyar hazával hat száz esztendő óta öszvekaptsolt részeknek arra nézve külön czéljok nem lebet, ’s így miután Küldői sark törvényünkben gyökerezett kivánatának igazságos volta világos „nem kételkedik j hogy a’reánk derült szabadabb, ’s emberebb szellemű idő kornak is engedve, Morvát Ország Rendei idegenek nem leendenek annak telj esedésbe való hozatalától.“ Zágráb városa Követe: Bátor gyülőlsc'ggel az idegen vallás ellen nem viseltetik, sött őszintén tiszteli a’protestáns bit vallasd felekezetet, mint annyi jeles hazafiakkal diszeskedött, mindazáltal azon fenálló Törvényeknél fogva, mellyek a’ társ Országoknak municipalis jussait menten tartják, semmi képen sem egvezbet meg abban, hogy Ugotsa Vármegye kivonata ötletéből, az acatholikusok Morvát Országban polgári jussal leendő letelcpedhetésök megengedetvén, azon jnunieipalis jussok mint egy rövid és mellékes úton kforgattassanák. Ugyan is ezen municipalis Törvények szabad nemzetek között költsönös egyezésen alapúit szerződés erejével bírnak, melly egy résznek önkénye által fel nem bontat batik, és ha mind azok, mik a Törvények által a’ társ nemzetnek biztosítottak ’s ennek municipalis jussait teszik, a másik társ nemzet által tsak azért, mert amazt hatalmával felül haladja, megszcgetethetnénck, sött lelforgatathatnának, oda lenne ez által, mert bizontalanná válna a’ szabadság , sött megszűnne az egyesülési erős kaptsolat, mit megerősíteni inkább, és megőrzeni jelenkorunk, ’s az Ország political állodalmának balbatóssabb volta főleg megkíván. — Ezen nemzeti kaptsolat egészen különbözik azon egyesüléstől* mellynek tekintetéből az acatbolkusok a* társ Országokba behozatni szándékoltatnak. Ezen egyesülés ha valóságos egy esülni kívánó tiszta szándékkal eszközöltetik , nem ez alkotványos Törvényeknek egyoldalűlagi megtörése által történhet, hanem tsak olly módon, melly a’ társ nemzetnek szabadságát le ne kösse, mellyet magok a’ Törvény ek jelessen az 1790/4: 58-dik articulus kiszabott, és a’melly minden sértő ízetlenség mellóztévcl, a’ nemzet méltóságával egybe fér. Azért is a’ Szálló az Ugotsai sérelem támogatásához nem járulhatván: azokra tért által, mellyeket az előtte Szólló erőczei Követ felhozott; jelessen onnan mentett okoskodását, mintha c’ jelen Országgyűlése alatt is Morvát Ország alkotványos jussai egy részben mcglsonkilaüak volna egyátaljaban gyenge alapon Jegyző Könyv KJII-dik- Darab* ^
