1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
422. országos ülés
354 4M-dik ÜLÉS. 9*dik Peb. állónak taVlá, mert ha ügy lenne is az, mint elő Törvények elleni lelt, törve* nyessen nem szolg:ilhat az Ugotsai sérelem erősségéül, sött inkább ha valamelly sebek okoztattak, azokat orvosolni, nem pedig az okozott sebekhez ríj sérelmeket adni kellené, hasonlóul a Báni méltóság megszorítása sem szolgálhat az Ugotsai sérelem támaszául, mért az, tnint a’ Törvényekkel ellenkező, és igy törvénytelen, az Ugotsai kivánatot. törvényessé nem teszi, sött a Törvényhozó testül orvoslást kivan. Továbbá Horvát Országban a’ zsidóknak eltűrése, annyival kevésbé segíti elő az említett kivánatot, mert ott a’ zsidóknak Törvény tartalmán túli elszaporodásuk nem bizonyittatik. Azokat a zsidókat pedig, kiket az 1790/1 észt. Törvény valamelly helyen talált, ott megszenvedtetni parantsolta. Végtére a’ Görög szertartása embereket illetőleg ezek részint Ilorvát Országgal egy ideííek, részint pedig a mint.idővel beköltöztek, a’ Törvény által befogadtattak. Azért is midőn a’ fellyebb előad attak e’jelenlegi tanátsk ozásnak nem tárgyai, sem a’ Verőczei Követ által erősségül fel nem hozattathatnak, sem a’ Szólló által az Ugotsai sérelemmel együtt el nem fogadtatnak. Ilorvát Ország 2-dik Követe emlité: miként Ugocsa Vármegye Követe felhozott mindazon nézeteket ’s okokat még több másokkal egybe foglalva már akkoron, midőn a’ vallás tárgya felett folyt a’ tanátskozás Veszprém Vármegye j akkori Követe előadta, a’ Szólló pedig jelessen az 1Ö53 észt. Junius il-én és Julius 5-én tartatott Országgyűlésben pontról pontra adott feleiében megezáfolta lépvén, erre hivatkozva a’ Verőczei Követ előadására azt vissontá: minthogy mindazon okokra nézve, miért vevődtek légyen he a'kaptsolt Országokban, azoknak megegyezésével az 1790-diki Országgyűlésen a’ nem egyesük Görög vallásúak , mind a’zsidók áHapotjára nézve, meHy ottan ugyan az, mi magyar Országban, de az emlitett Követ egyéb ellenvetéseire nézve is, ezen Országgyűlése alatt már eléggé megfelelt, különben is ezen ellenvetések feleletet nem kivannak, egyedül a’ hajdani Horvát Országi Helytartói Tanáts eltörléséből vett hibás következtetését tekinti ollyannak, melly igazítást teszen,szükségessé. Ezen ok t. i.'vagy tsak azért is minthogy sem az 1715: 120-dtk Czikkely hozatala, sem a’ sarkalatos 1790: 2(kdik Törvény Ozik. hozása alkalma elölt a’ Horvát országi Helytartó Tanáts nem létezett, ezekre semmiképen sem alkalmaztathatik, ámbár annak létele vagy eltöröltetése, a’ vallás tárgyával különben is átaljában semmi egybeköttetésbe nints. Egyébbiránt befejezésül még azt Emlité, hogy minden municipalis jussai, mellyek annyi Törvényekkel, ’s Koronás Fejedelmek esküjével erösitvék, előbbi erejekhen most is rendületlen fenáUanak , nem is lehet Apostoli Királyaink vallásosságuk, ’s igazság szeretetektől, melly el a’Törvények és szerződések sértetlenül fen tartani nem szűnnek, egyebet várni, hanem hogy ugyan azon municipalis jussok egész épségükben megtartódjanak , és megtartassanak. Minthogy azért e’ szerint meg van mutatva, hogy Halmát, Horvát és Tót Országok sarkalatos jussai közűi ez ideig egy sints megrendítve, látni való hogy Verőcze Vármegye Követe azon állításamint ha már némellyek azok közűi erejckből ki lévén vetkeztetve, a’ többieknek is szükségesképen enyészni kellene mint nem igaz alapon épült, helyét nem állja.
