1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
34 a’ íellvcs territorialis Törvényhatóságuk? hol az ó régi privilegialis függetlenségük, hol méltóságuk otthon is, más hol is, és az Országgyűlésén is! hanyatlani kezdettek ezek mái- 2-ik Ulászló alatt, kinek uralkodása idején Visegiád városa privilégiuma eltöröltetett, a’ többi varosoké pedig úgymint Buda fó városáé korlátoztattak, követ kezeit ezután a’ paraszt pártütés, az ország pusztulása,és 150 esztendei mindennemű nyomorúsága, melly alatt a’szoros köz szükség miatt sokat kelletett ismét türniek a' haza fenntartására: maga az 1608-ik évi koronázás utánni 1-só Czikkely a’ városokat inkább nyomta, hogy sem éllesztette volna, mivel több városokat, és mező városokat uiel- Jvek Országgvülési voksal bírtak, attól megfosztott, és tsak azokat hagyta meg a’ magok valóságában, mellyekUlászló T-ik Decretuma3-ik Czikkelyeibenemléttetnek, és igy bizonyítván a’ Historia és a’ Bécsi békekötés a’ városok nem tsak semmi új just 1608-ikban nem nyertek, sött inkább előbbi társaikat a’ Törvényhozásban elvesztették, melly veszteség örökösítése czélba vétetett az által, hogy a többi városok és mező városok Törvényohozási jussaik átvisgálása a’ Törvények javítására hallasztatott, de később az igazság szeretetéböl, az ujjonnan lett városok, valamint a’ vissza kebelezett Vármegyék voksok és helyet nyertek az Országgyűlésén különös Törvények által, tehát e' részben a' Törvény ugyan azon mondjával bévett és úgy szólván jure postliminii visszaheiyheztetett városoknak semmit sem lehet ellenvetni, a’mit a’ Törvény ugyan azon rendszer általvissza kaptsolt és visszakebelezett Vármegyékre nem lehetne alkalmaztatni. — A' mi az állítólag tsak consultativum és nem decisivum votumot illeti, miért, kérdi, a’ Szólló, kivántattak meg még a’ varosok petsétjei is az Országgyűlési végzések megerősítésére? hol vagyon különbség téve a’ Vármegyei és városi votum minémüsége közt az 1(>08—ik koronázás utánni első Czikkelyben? miben áll kérdi a’Szólló azok közt a’ különbség a’ hazai Törvényekben, miért, kérdé a’ Szólló, írtak fel 1619-ben magok a’ KK. és RR. 0 Felségéhez, hogy a’ Bányavárosok voksai ne öszvevéve, hanem egyenként számítolnának? ha a városok votuma tsak consultativum volt? Valljon mellyik Rendet érhették volna el, vagy haladhatták volna feliül a’ városok a többi ország Rendjei közül, ha votumok tsak consultativum volt? vagy tehát a többi Rendekkel és jelesen a’ nemesi Renddel egyenlő decisivum votumjók volt, bizonyítván ezt az Országgyűlési Napló könyvek, vagy egy Rendnek sem volt más, mint egyedül consultativum votuma. Hol vagyon itt, kérdi a’ Szólló, a Diplomatia? hol az igazság ? elragadtattak az egyházi Rend’jussai és maga a’ dézma tulajdona is megrendíitetett, •— a’4-ik Rend’jussai és privilégiumai elnyomattattak, tsak azoknak helyre állításával és kiegészítésivei lehet a* köz boldogságot és az Ország ősi alkotmányát helyre állítani. Elég, hogy elévülést nem szenvedő és vissza kívánt jussok vétettek el, az igazságot tehát el kellesmérni és az elvetteket vissza adni „quia miseros populos facit peccatum, injuria, et injustitia.“ Az Elölülő: Az Eperjesi Követnek ezen kijelentését nem ide válónak nyilatkoztatta, gondos Eldődeinknek vádja, valamint méltatlan, úgy nem is a’napi renden lévő tanátskozásnak tárgya; ’s minthogy már előbb is kijelenté, hogy ezen vitatások mélyen bévágjanak a’ coordinatio erdemébe, mellyet most elhatározni nem lehet, újólag felszóllítja a’Rendeket, hagynának ebbéli fejtegetésekkel fel. Trentsén Vármegye 2-ik Követe: A’mit több városi Követek az elrablót* jussokról, igazságtalan elnyomattatásokról, Törvény el nem ésméréséröl felhoztak tökélletesen egyetért a’Szólló a’ Méltoságos Elölülővel, hogy nem e’ helyre valók, sótt 386“tlik t IjKS. 26. November.
