1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
386-tiá ÜLÉS. 26. November. 55 a Törvényhozó test tekintetével, e5 hely szentségével öszvc nem férhetik, kimutatják a’ varosok Követei, hogy még nem is igen alkalomatosok arra, hogy a’ Törvényhozói jussokkal felruháztassanak, a’kívánt őzéit pedig illy móddal elérni alig fogják. — Mi már a' tárgyat illeti, magok a’ városi Követek elesmérik azt, hogy az 1608-ik alapos Törvény tsak némelly városoknál, mellyek az Ulászló Törvényeiben megncveztetnek adott ülést és voksot az Országgyűlésen, a’ többi városoknak a’ sorsát, a’ Törvények rendszerénti javítására hallasztotta, melly még ekkoráig meg nein történt. — De még ezen egynéhány városok előtt is, mellyek az 1608-ik Törvény Czikkelyben és Ulászló Törvényeiben említtetnek, állanak a’Káptalanok, és jelen nem lévők Mágnások Követei. A’ gyakorlat, Törvényeink leghívebb magyarázója. Bár minden országos Napló könyveket és irományokat 160S-ik esztendőtől egész a’ mai napig visgáljuk meg, a’ városoknak a’ Törvényhozásban csak illy béfolyasok se volt, a’ mint most gyakorolnak. — Egyéberánt, ha alkotmányi rendszerünkben változásnak történni kellene, a’ Szólló inkább hajlana arra, hogy országunkban minden bár nemes vagy nemtelen polgár egyenlő jussal bírjon; a’ Törvényhozásban pedig megkülönböztetés nélkül béfoljon; mint arra, hogy a’ mostani helyhezetekben a’ kir. városoknak határozó voks adasson. — Talán azon egynéhány Tanácsbelieknek, a’ kik a’ hatalmat a’ kir. városokban a’ többi polgárok kizárásával egyedül gyakorolják, vagy azok Küldöttjeiknek szükséges határozó votumot engedni az Országgyűlésen; hogy az absolutismust polgár társaiknak, kik egyébként minden terheket viselnek. de semmi jussokkal nem bírnak elnyomattatásával még inkább béhozzák? ezen lépés hazánkra nézve a’ legkárosabb következésü lenne, sött méltán állíthatja a’ Szólló, hogy a’ kir. városok mostani helyhezetekben a’ nemzeti virágzás és előmenetelének is leginkább akadályul szolgálnak, ott monopóliumok megszorító privilégiumok minden tárgyra divatoznak, a mesterségek, kereskedés, bolt nyitás és egyéb efféliek, tsak kiváltság mellett gyakoroltatnak. — Ezen helyhezetben tehát a’ Szólló se most, sém ezentúl ha a’ kir. városok belső elrendeltetése változni nem fog, elhatározó votumot ezeknek adni nem akar, de nem is adhat. — Az Elülüló: Ujjabban is ismételve felszóllítja a’ Rendeket, hogy előbb fel" hozott okainak engedve miután ezen vitatások a’ tanátskozásoknak tárgya nem is lehetne, de azon fogva is mert hová tovább mind inkább és mélyebben botsátkoznak a’ coordinatio érdemébe, és a’ kijelentések nem mást, mint megelégedetlenséget és elkeseredést szülnek, azért újabban is kéri a’ Rondeket, hogy ezen mellékes vitatásokkal felhagyva a’ napi renden lévő szóbéli perek felett tanátskozzanak. — Fejérvár városa Követe: A’ Szólló ott kezdi alázatos előadását, a’ hol Szabadka városa érdemes Követe végezte lelkes beszédét, mert ó is azt tartja, hogy tsak együtt egymás mellett kezet fogva lehetünk mint magyarok boldogok, egymás ellen soha sem, mert a könnyek, mellyek az elgázolt jussokért magyar szemekből hullanak a’ magyar földre, égetve sütnek azok a’ nemzeti viszonyok legmélyebb gyökereire, és olly érzésekét gerjesztenek a’ honosok kebelében, melly eken fogva egyik magyar a’ másik vesztén örülni tanul, ’s igy kész játékot nyújtunk mind azoknak, kik nemzetiségünk irigyei, bonniak legyenek bár azok, akár külföldiek, ’s igy örökösödik köztünk ama szomorú köz mondás, hogy a’ magyarnak soha sem volt nagyobb ellensége önnön magánál. 9#
