1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
386-dik L LKS. 26. November. 33 jak esmérni a' városok; mutassák inog melly Országgyűlésen kezdődött az ó singíllatl\a \oksok Ls mellvon vesztettek el azt? annyi bizonyos, Iiogy a' Törvény a' voks és voks között mindenkor kűlönséget tett, mert azt rendeli, hogy „saniora vota decidant“: megesméri ő, hogy a’ haza a’ városok industriája által culturajában elő lépett, és hogy a’ nemességre is e’ részben hasznosok; ellenben ők is kéntelenek megesmérni. hogy a’ nemesség tartja fel leginkább portékáik és fabricaturáik megvásárlása által az ő virágzásokat, és így hogy, a’ viszon íntercssék fenn tartassanak, czélerátíyos és örülni fog, ha azon Legislatio, melly a’ Representatiot systhematice pertractálni fogja, a’ városok voksát a’ publico-politicumban minden részeknek és az egész hazának megelégedése szerént elhatarózandja, de addig a’ mostani szokást kívánja fenntartatni, és a’nemes városok részéről az itt Jiozott és hozandó határozásokra nézve semmi ellenszeg-ülést el nem fogadhat. — Az Elölülő megjegvzé1, hogy ezen kinyilatkoztások nem ide valók légyenek, és mélyen bevágnak a’ Diaeta coordinatio erdemébe —a’ voksok elhatározása a’ legnehezebb kérdés ’s a’ publico - politicumba való, mcllyet is itten mellékesen elvégezni, úgy, hiszi senki sem kívánja — azonban a’ városi Követek kívánsága két részre ágozik el: az első, hogy a’ Királyi Válasz értelmébe semmi excerpták felnevetessenek, a másik pedig, hogy a’ voksaik a’ kimiveltség és népességhez képest határóztassnnak el, és pedig úgy, hogy a’jövő Országgyűlésén mindenek előtt az Országgyűlése coordinatiója vétetne fel, mit Zólyom Vármegye Követe is szinte márkijelentett, azonban, minthogy ezen Országgyűlésnek nints tehetségében előzőleg elhatárold azt, minő tárgyak vétessenek fel elsőbben is a’ jövő Országgyűlésén, az excerpták felvétele pedig ezen Tábla határozatává vált felszóllítja a’ Rendeket, hogy a’ végéhez közelgelő Országgyűlését a’ czéltól elvezető ’s nem e’ helyre való kérdések fejtegetésével ne hátráltassák. Eperjes városa 2-ik Követe: A’ nemesi Rendnek semmi engedményeit a* Törvényhozás körében nem kéri, vagy inkább el nem esrnéri, a sz. ’s kir. városok sokkal boldogabb sorsban, mint most állanak voltak már kezdetektől fogva, tudnillik Árpád ditső nemzetsége alatt a’ Vármegyei Törvényhatóság alól ugv annyira felmentve lévén, hogy maga a’ Nádor Ispány is azokban Törvényt nem szolgáltathatott sem pedig nemes azokat nem Ítélhette, sótt a’ városokba bé sem is mehetett, úgy hogy maga a’ Gubernátornak is, Hunyady Jánosnak Törvény által kelletett az azokba valóbemenetelt eszközölni. — Ezen a’ Királyi hatalmas pártfogás magok privilégiumaik, és municipalis rendeleteik alatti virágzások az ország akkori három Rendjeiknek figyelmét úgy annyira magára v onta, hogy azok érdemesnek találták a Királyi jóváhagyás mellett az ország negyedik Rendjére és támaszára felemelni; virágzott akkor szabadságában a’ boldog ország, nagy és ditső volt a’ nemzet, mivel mindenki jussaik megtartattak, úgy mint egymástól jól elkülönözve a’Királyok kedvezései az akkori időben hathatós városok eránt neveltettek; a’ városok az Országgyűlésekre nem tsak a’ Követek nagyobb számával hivattattak meg, de az Országgyűlési végzések megerősítésére, az azon idei Diplomatia bizonyítása szerént petsétjeik is meg kivantattak. A’ Visegrádi polgárok még tsak perbe sem idéztethettek máshol, egyéb a’ Király előtt. Az Árpád ditső nemzetsége tehát minden szabad királyi városok ön territoriális Törvényhatóságokat, és a’ Vármegyékíöli függetlenségöket a’ Királyi hathatos pártfogás által sértetlenül, és egész mivoltában megtartották. Most pedig hol vagyon Jegyzó Könyv. Xlll-dik Darab. 9
