1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
414. országos ülés
328 4 í4-dik íj Lj Fj S. 19. Januarius. osztotta, és fekképen Országgyűlésén kívül, sött a’Ilonátok ellenére azon Ország portáit 1356/8 önkényesen felemelte, noha mind e’ mellett a’Horvátországi porták még sem voltak a’ Magyarországi portákkal egyenlők, a’ porták számában előjövő fracta azonban nem tsak zavarokra és kellemetlenségekre, de mostani szinte nem kedves vitatásokra is szolgált alkalmat, úgy annyira, hogy a’ Szálló maga részéről a' Horvátországi adónak Magyarország Gyűlésen porták szerénti ajánlása ellen ünnepélyesen ellentmond, mert a’ Horvátország kiváltságos jussa portákat nem ösmér, az adónak felosztása pedig egyedül a’ Horvátországi Rendeknek kétségtelen jussai közétartozik, kik azt régi gyakorlatnál fogva nem pedig porták szerént mert Hervátországra nézve az Országgyűlési Iroványok között porták megemlítését nem is kívánja, felosztják, nem tagadja azonban, hogy a’ Horvátországi adó sommájára nézve a’ Magyarország Gyűlésén szokott megajánltatni, azonban annak felosztása Horvátország kiváltságos jussa. Azt mondják a’ IUI. a’kerületi Izenetjekben, hogy minden porták kiegyenlítése — ideigleni — mert minden kiegyenlítés, melly az Országos öszveírás felvétele előtt tétetik — ideigleni — azon kiegyenlítés pedig, melly az Országos öszveírás felvétele után fog tétetni az elhatározó lészen, ez való, mert különben az Országgyűlésén bevet ideigleni is kifejezés, melly szerént az 1802. és 1830. úgy hasonlóan most is sürgettetik a' porták kiegyenlítése, haszontalan volna, de éppen ezen okoskodás erősségül szolgál Horvátországnak, mert 6 Cs, Kir. Fő Herczegsége múlt 1825. észt. Julius 17-én az országos Öszveirásról adott jelentésében nyilván mondja, hogy az még ekkoráig bévégezve nintsen, azonban legközelebb bévégzendő lészen, ezeknél fogva tehát, a’ porták jelen kiegyenlítése, 1802. és 1830. esztendők példájára ideigleni lészen — melly is a’ Horvátországi adó kérdéseinek illy mellékesen való felvételét tökélietesen kizárja. — Végtére azon felhozott elvre, hogy melly szerént az 1578: 2. és 1723: 90. hivathozva mind a’ Magyar, mind pedig a’ Horvátország lakossai egy Kormány alá tartoznak feleletül elég légyen mondani, hogy valamint jobbágyi hűséggel mind a’két Ország lakossai egy uralkodó háznak tartoznak, úgy bizonyos az is; hogy Magyarország adózóinak az 1715: 8. T. Czikk. értelme szerént a’rendes, Horvátországnak pedig az 1715: 115. 1741: 54. és más T. Czikkelyek által a’ határvonati katonaság tartása álljon kötelességekben, melly kötelességeket mind a’ két Országok adózói híven is tellyesítenek, minthogy [tehát a’Horvátországi adó termézetére és czéljára nézve különbözik a’ Magyar adótól és Horvátoknak nem közös, hanem külön terheik legyenek, a’ Magyarország terheitől elviselendők — a’ közös terheket viselni nem akarók eránti Törvények reájok nem alkalmaztathatok. Es ezeknél fogva továbbá is kéri a' Kendeket, hogy a Horvátországi portáknak kiegyenlítésétől álljanak el, ellenkező esetben Küldőinek jussai fentartása tekintetétéből ellenmondását a’ Naplóba feljegyeztetni kéri. Zágráb Káptalan Követe: Minekutánna az előtte szollott Horvát Ország Követe a’ Rendek által javait, és a’ Horvát Országi porták kigyenlétést magában foglaló Izenetnek minden egyes pontjára elegendóképen megfelelt a’ Szálló a’ nevezett Izenetben felhozottaknak czáfolásában belé nem ereszkedik, ha más néző pontból mindazonáltal t. i. azon hivségból, mellyel a’ fiú az annyának; a’ hazafi és polgár a’ Hazának tartozik — kiiudúlván a’ kérdésben forgó tárgyat felveszi — azt Horvát Országra nézve legkárossabbnak találja, — mert akár a' Hazai Tervé-
