1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

414. országos ülés

414-dik ÜLÉS 19. Janua) i us. 329 akár a’ geographies és phisicus helyheztetését, sorsát Horvát, Országnak ’s felső Tótországnak ’s azok adózó népének általjánossan — akár a’ Horvát nemezetnek vitézségét — mellyel minden alkalommal és akármi nehéz körülményekbe minden leg­felsőbb thronus, mint az egész Monarchia és leginkább 3Iagyarország eránt min­dég, viseltetett, akár továbbá azon a’ Rendek által már 4-ik évre haladó Ország Gyűlése alatt buzgóan felállított és vitatott elvet, hogy az adózó nép sorsa semmi esetre rosszabb, de hol lehet jobb helyheztetésbe tétessen — bár mi nyugott ’s min­den előítéletektől és részrehajlástól ment lélekkel megfontolja ■— bizonnyára a’ Ren­deknek a Horvátországi porták eránti végzésük nem tsak váratlan vala a’ Szál­ló előtt, de legérdekesebb municipalis igazát Horvát és felső Tótországnak ál­tala sértve — az ottani úgy is legszegényebb lakosokra nézve pedig a’ legterhesebb­­nek ’s igazságtalannak lenni látja. Ha a’ Szólló a’ Hazai Törvényeket megtekinti, ezek — már az 1492-ki esztendőtől fogva egészen az 1741-ki esztendeig sót maga az 1790/1 59. Törv. Czikkelyig, mellyre a’ Rendek a’ kérdéses tárgy meg­erősítése végett hivatkoznak — szakadatlan mintegy láncz függésben állanak — - ’s a’ Horvát - és felső Tótországnak ezen Contril utióbeÜ municipalitását melly maiglan is fennáll, megerősítik. — Tudjuk azt mindnyáján, hogy ezen municipalis jog még az úgy nevezett Constitutionum Regni Slavoniae 2-ik Törvény Czikkelyében (melly Constitutio Regni Slavoniae H-ki Ulászló alatt a’ fenn megjegy­­zett 149*2 esztendőben Magyarország Törvények közé felvétettek) alapul; a’ hol az rendeltetik „Ónod si Regia Majestas quibuscunque ex rationibus, quocunque tempore, quascunque solutiones incolis — Regni Hungáriáé imposuerit, tunc talium solutionum medietatem in Regno suo Slavoniae juxta praevigentem ibidem consvetudinem sem­per eousque observatam vigere possit et teneatur.“ — 31 elly legrégibb Horvát- és 3 felső Tótországi Vármegyéknek kiváltsága soh a mai napig sem csonkitatott, hanem mindég maga erejében tartatott, sött a’ fennevezett 1790/1.59. Törv. Czik. által megerősítetett is — ámbár nagy emlékezetű Mária Theresia alatt 1770-ki a’ Horvá­­tok felszóllítva szabad akaratokból nagylelkűen adó jók at 30,000 ftal szaporították mégis 1772-kén a’ midőn t. i. a’Horvátoktól 150,000 adóbeli aucta a’Kormány által kérettetett, ezen kérésnek elég nem tétetett — cs azért ne hogy jövendőre talán ha­sonló önkényes lépésre alkalom engedtessen egy különös e’végett alkotandó Törvény Czik. által ezt megelőzni kívánták, és csak úgyan az e’ féle önkényes Kormány tettjei eltávoztatása végett az 1790/1 Országgyűlése alatt a’Horvátok (által leginkább szor­­galmaztatott 59-ki T. Czik. hozatott is, mellyben az rendeltetik „Ut deinceps Contri­butio Regni Croatiae et 3 superioris Slavoniae Cottuum semper in Diaeta Regni Hun­gáriáé, separatim tamen a’ Contributione Regni Hungáriáé pertractetur, neque in posterum extra Diaetam Regni Hungáriáé augeri possit.“ — 3Ielly Törvény a Szólló által előre botsa jtott azt szülő okánál fogva semmi mást nem akar kimondani, mint azt, hogy valamint a’ Magyarország adó 1715: 8-ik 1741.2*2 és 1790/1 10-ik Törvény rendeletek szerént soha Ország Gyűlésen kívül, de mindég Ország­gyűlésben nevelhető és ajánlható, ’« azután Magyarországi Törvényhatóságokra felosztandó úgy a’Horvát- és 3 felső Tótországi Vármegyék Iakossainak döbbeni Jegyző-Könyv. XJII-dik Darab. 83

Next

/
Thumbnails
Contents