1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
414. országos ülés
414-dik ÜLÉS 19. Janua) i us. 329 akár a’ geographies és phisicus helyheztetését, sorsát Horvát, Országnak ’s felső Tótországnak ’s azok adózó népének általjánossan — akár a’ Horvát nemezetnek vitézségét — mellyel minden alkalommal és akármi nehéz körülményekbe minden legfelsőbb thronus, mint az egész Monarchia és leginkább 3Iagyarország eránt mindég, viseltetett, akár továbbá azon a’ Rendek által már 4-ik évre haladó Ország Gyűlése alatt buzgóan felállított és vitatott elvet, hogy az adózó nép sorsa semmi esetre rosszabb, de hol lehet jobb helyheztetésbe tétessen — bár mi nyugott ’s minden előítéletektől és részrehajlástól ment lélekkel megfontolja ■— bizonnyára a’ Rendeknek a Horvátországi porták eránti végzésük nem tsak váratlan vala a’ Szálló előtt, de legérdekesebb municipalis igazát Horvát és felső Tótországnak általa sértve — az ottani úgy is legszegényebb lakosokra nézve pedig a’ legterhesebbnek ’s igazságtalannak lenni látja. Ha a’ Szólló a’ Hazai Törvényeket megtekinti, ezek — már az 1492-ki esztendőtől fogva egészen az 1741-ki esztendeig sót maga az 1790/1 59. Törv. Czikkelyig, mellyre a’ Rendek a’ kérdéses tárgy megerősítése végett hivatkoznak — szakadatlan mintegy láncz függésben állanak — - ’s a’ Horvát - és felső Tótországnak ezen Contril utióbeÜ municipalitását melly maiglan is fennáll, megerősítik. — Tudjuk azt mindnyáján, hogy ezen municipalis jog még az úgy nevezett Constitutionum Regni Slavoniae 2-ik Törvény Czikkelyében (melly Constitutio Regni Slavoniae H-ki Ulászló alatt a’ fenn megjegyzett 149*2 esztendőben Magyarország Törvények közé felvétettek) alapul; a’ hol az rendeltetik „Ónod si Regia Majestas quibuscunque ex rationibus, quocunque tempore, quascunque solutiones incolis — Regni Hungáriáé imposuerit, tunc talium solutionum medietatem in Regno suo Slavoniae juxta praevigentem ibidem consvetudinem semper eousque observatam vigere possit et teneatur.“ — 31 elly legrégibb Horvát- és 3 felső Tótországi Vármegyéknek kiváltsága soh a mai napig sem csonkitatott, hanem mindég maga erejében tartatott, sött a’ fennevezett 1790/1.59. Törv. Czik. által megerősítetett is — ámbár nagy emlékezetű Mária Theresia alatt 1770-ki a’ Horvátok felszóllítva szabad akaratokból nagylelkűen adó jók at 30,000 ftal szaporították mégis 1772-kén a’ midőn t. i. a’Horvátoktól 150,000 adóbeli aucta a’Kormány által kérettetett, ezen kérésnek elég nem tétetett — cs azért ne hogy jövendőre talán hasonló önkényes lépésre alkalom engedtessen egy különös e’végett alkotandó Törvény Czik. által ezt megelőzni kívánták, és csak úgyan az e’ féle önkényes Kormány tettjei eltávoztatása végett az 1790/1 Országgyűlése alatt a’Horvátok (által leginkább szorgalmaztatott 59-ki T. Czik. hozatott is, mellyben az rendeltetik „Ut deinceps Contributio Regni Croatiae et 3 superioris Slavoniae Cottuum semper in Diaeta Regni Hungáriáé, separatim tamen a’ Contributione Regni Hungáriáé pertractetur, neque in posterum extra Diaetam Regni Hungáriáé augeri possit.“ — 3Ielly Törvény a Szólló által előre botsa jtott azt szülő okánál fogva semmi mást nem akar kimondani, mint azt, hogy valamint a’ Magyarország adó 1715: 8-ik 1741.2*2 és 1790/1 10-ik Törvény rendeletek szerént soha Ország Gyűlésen kívül, de mindég Országgyűlésben nevelhető és ajánlható, ’« azután Magyarországi Törvényhatóságokra felosztandó úgy a’Horvát- és 3 felső Tótországi Vármegyék Iakossainak döbbeni Jegyző-Könyv. XJII-dik Darab. 83
