1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
414. országos ülés
4tí-dik C Is ES. 19. Januarius. 327 ii politia!, iniiit a' törvénykezési, mint pedig a’ biztosi tárgyakban Horvátország által kormányoztatok — Országgyűlésén kívül — ellentmondván ezen törvén vielen rendelkezésnek a' Magyar Országi Gyűlésnek befolyása nélkül a’részes Országok Kendéi — a: Hadi Tamásnak alája vetetett — de kérdi mi volt annak következése? nem más minthogy a’ Horvátországi adó, a fél harminczad és a’ határvonati hasznok, vagyis «a’ Báni határvonak lakosok által fizetendő adó, mellvctckkoráitr Horvátország a’ Báni határ őr seregnek tartására fizetett, a’ Hadi Tanáts által ugvan azon czélra fordítattak, és igy azon Ország, melly eddig közvetlen a!Báni határ őr seregét kitartotta megmaradván előbbi terhei, a Hadi’Tanáts közbe jöttével; tellyesiti aztennélkiil, hogy az Ország adójának természete ésczéljacsak legkissebb változást is szenvedett volna. Hasanlóan hibás előadás az, mintha az 1791 esztend. Januarius 13-án költ Kegy. Ivir. Válasz következésben, az 1715: 8-ik T. Czikk. az 1791. észt. Országgyűlése által a’részes Országokra is kiterjesztetétt volna, mert az 1790 észt országos Napló 325-ik lapja ellenkezőt tart, mert noha Ó Cs. Kir. Felsége a* felhívott Ivir. Kegy. Válasza által kívánta volna, hogy az 1715: 8-ik T. Czikk. a részes Országokra is kiterjesztessen, azonban a’Magyarország Rendei ezen ki\ánságban semmikép sem kívántak megegyezni, és O Felsége abbeli kívánságának Törvényből való kihagyásától tsupán a’ Magyar Caneelláriával való egyezés alkalmával állott el, és ekkép az 1790:59-ikT. Czikk. azon Országgyűlési Decretumából egészlen kihagyatott — mellyból az következik, hogy [mielőtt a Horvátországi adózási systhema csak legkevésbé (is változtasson, az 1715: 8-ik T. Czikk. Törvénykezés útján, (magában értetődvén, hogy e’hez a’ Horvátországi Kendek egyezése szükséges) a részes Országokra kelletik kiterjeszteni, mi minthogy ekkoráig nem történt, önként következik, hogy a’ Horvátországi porták kiegyenlítéséről is a’ 3Iagyarország Gyűlésén szó sem lehet, igaz, hogy a’ Kendek nagy erőséget találnak az 1802-ik esztendő országos határozatban, azonban valamint ezen kerület ízen etet feltévő Verőczei 1-só Követnek elegendóképen meg nem köszönheti, úgy bizonyos, hogy az abban foglalt okok Horvátország mellett állanak inkább, mind ellene — mert elhalgatván azt, hogy a’ 1802-ik észt. országos határozat által, melly a’Naplónak 143 lapján látható, egyedül egy országos Biztosságra bízatott azon kérdésnek felvilágosítása, váljon a’Horvátországi adókon lehetne e’ valamit adni vagy attól valamit levonni, vagy pedig lehetne e' a’ Horvátországi adót .Magyarország által azon esztendőre nagyobbítva ajánlott ádóhoz alkalmaztatni? melly országos Küldöttség azonban a' Horvátországi eredeti adót sérthetetlenül hagyta. És továbbá az is tagadhatlan, hogy midőn az 1802-ki esztendő 27-ik September költ Kegyel. Kir. Válasz által a’ Magyarországi porták kiegyenlítése helybehagyatott -a" Horvátországi porták cránt az 1790—ik 59-ik fenhagyatott, következőleg felsőbb helyen is Horvátország részére magyáraztatott, melly Kir. Válasz ellen minthogy a’ Magyarország Kendéi kifogást nem tettek, azt elfogadván Országgyűlési határozatnak kelletik venni. Szinte hibásan hozatik fel Horvátország ellen, mintha a Helytartó Tanátsnál lévő számtartósági Tisztség a Horvátországi poitákat tsak képzelódőleg alkotta: mert éppen az, hogy a számtartói Tisztség akkoron, midőn a’ Horvátországi adó elsőbben kezdődött a Magyar Helytartói Tanáts által számoltatni — az égvénIőség tekintetéből a1 Horvátországi adó legrégibb kultsát elüldözve , az adó öszveségét egy Magyarországi porta után járó mennyiséggel fel-82*
