1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
413. országos ülés
308 1 ú-cli A l LES. 18-dift Jan. ' i Dézsma lágosan mondatik, hogy a’ városokban egyedül a’ liirót, Polgár mester eskiitt polgárokat, kik alatt egyedül a’ városi Tanácsnak hittel lekötelezett tagjait érteni kell, ’s lehet.— Előbbeni véleményéhez .tehát tovább is i*agaszkodik. Baranya és Thurócz Vármegyék 1-ső Követei utasítások szerint, per excerpta semmibe sem bocsátkozván, a’ szerkeztetést el nem fogadták.__ Ungh Vármegyei Követ Bernálh Sigmond kettő volt az ellenvetés, az egyik a’ Királyi városnak privilégiuma, ez nem áll, merta’ mi privilégiumban nem czélirányos , azt a* Törvényhozás mindég változtathatja, sött el is törölheti, a’ másik ellenvetés az vala, hogy csak esküdt polgárok bíráskodhatnak, ezen könnyű segíteni, hiszen ha ollyan polgár választatik, ki még eddig a’ bírói hitet le nem tette, tegye le a’ bitet akkor midőn elválasztódik. — A’ köz egyesse'g megkívánván tartani a’ kerületi javallatot, az Elölülő megállapítottnak azt kijelentette, ezután Olvastatott a’ kerületekről Szólló §-us ; melly meghagyatván, Olvastatott a’ Turopolyai nemességet illető §-us. mellyre Horvát Ország2-ik Követe kijelentette, hogy ő e’ részben a’Fö RR. javallatát pártolja, annyival is inkább, mivel eddig privilegium és compromissum mellett egyedül a’ földes úr volt Riró, a’kerületi szerkeztetek szerint pedig 4-et kellene fizetni; melly ezen nemességnek nagyon terhes volna. — De mind e’ mellett is a’ többség a’ kerületi szerkeztet st megállította, mit az Elölülő kijelentvén Olvastatott a tizedről való izenet, mellyre. Az Elölülő e’ tárgyban m t más alkalommal előadott azokhoz, tovább is ragaszkodván most is arról töke'Hetessen meg vangyövódve, hogy így kiszakasztólag per excerpta e’ tárgy felett rendelkezni, ’s úgy amint a' KK. es RR. javallatában foglaltatik a’ tulajdoni jnssokat megsérteni nem lehet. — De magoknak a’ Rendeknek izenetjőkben felhozott nézeteikből is igen nyilván következik, mi szerint e’ tárgyat itt elmellőzni szükséges. •— Mondják ugyan is a* KK. és RR. izenetjőkben, „hogy miután a tized a' már beve'gzett kilenczed tárgyával szoros kapcsolatban áll, d tizednek hazai Törvények által kijelelt rendeltetése változatlanul hagyatván, erre nézve a' más munkálatoknak felvétele elkerülhetetlenül szükséges nem volna." — Ezen nézetben tőkélletessen megegyez, de éppen nem a’ következésben, ugyan is ha áll azon ok, hogy e’ tárgy egybeköttetésben van, ’s hason természetű a kilenczeddcl állani kell a’ következésnek is, hogy e’ tárgyban hasonló rendeletek tétessenek, fent kívánván tartani a’ "törvényes tizednek törvények által kijelelt rendeltetését, itt ezen legfontosabb nézet ellen,történik a’ határozat, természetes lévén, hogy a’ midőn a’ tized mind a’ czélra kitűzött tárgy csonkittatni fog az eszköznek meg semmisítésével a’ czél is megfog semmisittetni, nyilvános tehát, hogy az eszközről és rendeltetésről való határozatot egymástól így elválasztani semmikép nem lehet, mert egyik megszűnte a’ másiknak is semmivé léteiét következteti, azért ha a’ RR. javallata megállana a’ Banderiale munkálatnak alapja, s így a’ tizednek rendeltetése már előre eldöntetnék, ’s többé nem lenne ott miié epiteni a’ határozatot, nem az tehát a’ következés hogy itt vétessék fel a tárg\> de sött inkább oda halasztassék, hová rendeleténél fogva tartozik. •— De továb-
