1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
413. országos ülés
309 415•dih ÜIKS \Q-difi, Jan. ba azért, hogy a’ kdenczeddel öszvefüggésben van a’ tized, nem fog következni annak megcsonkítása, de éppen nem is volna igazságos, sött a’tárgy termesze* te igen nyilván azt hozza magával, hogy ha a’ földes úraságtól tulajdonát a* kilenczedet elvenni nem lehet, eppen azon nézetekből nem lehet, a’ hason természetű tized tulajdonossait ezen jussoktól megfosztani, ha ezen nézeteket, a’ KK. és RR. figyelmeik előtt tartják, így nem fog ellenkezni ön magával e Törvényhozás, és így mik a’kilenczed eránti szerződések, ’s annak beszedése tárgyában tétettek, itt is csak azt kellene elhatározni, a’nélkül hogy a’túl jdon eránti rendeletben bocsájtkozzanak. — Azért e’ felhozott tekinteteknél fogva a’ KK. és RR. javallatát mini tulajdonok sértését einem íogadhatatván, a’ Fő Rendi javallatnak elfogadására, vagy pedig ezen egész Törvény javallatnak a’ kép, mint a’ kilenczedről rendelkeztek módosítására és tovább nem terjesztésére a’ a’ KK. és RR. felszólította. —>Kassa városa l-ső Követe kijelentette hogy ámbár ugyan nékie kevés reménysége lenne arra, hogy mind ezen szakasz de talán ezen egész az Egyházi tizedről szólló Törvényjavallat és Törvénnyé válljon, mindazonáltal ne hogy hallgatással ezt ege'sszen helybenhagyni látszasson, szükségesnek tartja arról való vélekedését nyilván kimondani, hogy ő ezen l-ső szakasz üjjabbi szerkeztetekében tellyeséggel meg nem nyugodhat, mert abban a’ sz. Kir, varosoktól ollyan rendelkezést tétetni látja, melljet ő a’ városok törvényes és municipalis igazaival semmiképen megegyeztetni nem tud, ugyan is hogy a’ városi fundusoktül és azoktól számazó terhektől, a’ miilyenek a’ dézsmát tekinteni kell, a’ városi Törvényhatóságon felül még más valaki, légyen az bár ki is, Bírói hatóságot gyakorolhasson, ez csak ugyan a’ Törvényekkel és a’városok kiváltságok jogaikkal öszve nem fér, állitodna pedig fel a’ városokban két külömb Törvényhatóság, ha ezen szakasznak megállania kellene, hogy ezen a’ tized megváltást árának kidolgozása a’ sz. kir. városokban, és a’ városi Tanács kirekesztésével egyedül a’ Vármegyék által kirendelendő Biztosságok által eszközöltessen. — Ha külön portájü kerületekben ezen munkálkodást ón keblekből kiküldendő választmányokra bízni lehet, elegendő okot arra adni nem lehet, mert ez a’ városokban is meg nem történhetne , és mert csupán csak a’ városok ellen minden szükséges alap nélkül való bizodalmatlansággal, a lörvényhozo test viseltessen, szükséges valóban már egyszer azt ebből a’ két Törvényhatóságok közt eredt súrlódásoknak elejét venni, és a’ városokat is törvényes jussaikban és hatóságokban fentartani. — Ezen szakasznak tehat módosítását a’szerint szükségesnek tartja, hogy a’mint a’ külön portajü kerületekben, ügy a’ szabad Kir. városokban is a’ dézsma megváltási árnak kidolgozása minden Vármegyei befolyás nélkül csupán a’városokra bizatasson. — Ezen módosítást a’ KK. és RR. igazság szeretetőkbe ajánlja. — Buda városa Követe elösméri a’ Megyéknek bíróságát sz. Kir. varosokra nézve annyiban, a’mennyiben ellenek mint földes üradalom ellen procedáltatik, de hogy a’ Megyés Küldötség a’ városi polgári elintézkedésekben befolljon, és ami több még a’ magános polgárokon és hatóságot gyakoroljon, ez üj és a hazai Törvényekkel öszve ütköző, a’ városok systemáját pedig sarkaiból kiforgató Jegyző Könyv XlII-'dik Darab. ”^
