1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
412. országos ülés
28? kát tegyen. Lgyan is 1830-ik esztendő előtt az Udvari Cancellaria, a’ Várni egye Törvényhatósági tisztújító székei iránt olly értelmű parantsot eresztett az Ország Törvényhatóságaihoz, melly szerént hatalmat ada az illető Fő-Ispányoknak, mindenkit, a’ki pártosságok által pártoltatik, vagy maga eszközöl pártossá*got maga részére, a’ hivatalbeli kijelésből kihagyni. — Ila bár elösmérné is a’ Szólló, hogy illy forma Rendelet rendes útján eszközölve, belső érdemére nézve jó következésü lehetne; mindazonáltal Küldői ebben két rendbéli sérelmet tapasztaltak. Elsőjaz: hogy a? Végrehajtó hatalom ezen tárgyban egy oldalukig rendelkezik, melly minden tekintetben egyedül a’Törvényhozás hatalma alá való. — más részről azt sem tudják Küldői az igazsággal megegyeztetni, hogy a Fő Ispány maga személyében illető vádló fél és Biró is legyen. — És ugyan ezen tekintetek bírták az 1830-iki Országgyűlést arra, hogy ezen tárgyat a’ sérelmek sorában felvegye. Ezen okok valának most is elegendők arra, hogy a1 KK. és Rendek azon már négyszeri Izeneteikben, mellyeket a’ sérelmek tárgyában a’ Fő Rendekhez küldöttek , e’ fenforgó sérelmet pártolásokra méltatták , mose azonban a’ nélkül,'hogy a’ Fő-Rendek valamelly újabb fölvilágosító okokat adnának elő, attól elállani méltóztatnak, és azt a’rendszeres munkálatok kimeríthetetlen örvényébe taszítani szándékoznak. — Valóbannints ez öszvehangzásban azon végzésükkel, mellyet akkor mélíóztattak hozni, midőn Ugotsa Megyének Követe ugyan az ujítószékek iránti némü észrevételeit kívánta felvetetni, és azokat a’ Rendek akkora hagyni kívánták, midőn ezen tárgy egész kiterjedésében fel fog vétetni. így tehát ezen kormányi Rendeletet is szükséges lenne oda hagyni: mert különben megősmérni látszatnak, hogy a'Kormány Ország Gyűlése befolyása nélkül egy oldalulag rendelkezhetik e’ tárgy felett, mit azonban a Szólló nem képes feltenni a Rendeknek a’Törvényekhez, és törvényes szokásokhoz ragaszkodó örökös vonzódásuk miatt. De bátorkodik arra is emlékeztetni a KK. és RRket, hogy midőn Borsod Vármegye azon nehézséget adá elő: miképen a Kormány Országgyűlése alatt a’köz igazgatás tárgyában némü olly rend-, szabásokat hirdetetett az Országban, mellyeknek elhatározása a’ Törvényhozó hatalmat illeti: az eránti panaszát helyesnek állították, és igy nyilvánosan megösmérték, hogy a’ Kormány illy féle tárgyakban egy oldalulag nem rendelkezhedik. — Hozzá járul e’hez még azon alázatos]észrevétele, hogy a’ Fő Rendek, kik közül legtöbbek á’ Fő-Ispányok magok részéről önkényes hatalmuk igazságos korlátolását nem igen óhajtják elfogadni; következve ezen sérelem, ellen leginkább azért iparkodnak kifogásokat tenni, nem pedig valamelly Törvény, és rendszer tekintetéből, mellyet Küldőinek óhajtása ellen hozhatnának elő, tudniillik, hogy magok tulajdon személyökben illető felek és Bírák ne lehessenek. — Mind ezeknek előadása után bátor újra felszólítani a KK. és Rendeket: méltóztatnának Megyéjének ezen sérelmét úgy, úgymint eddig, most is pártolni, és annak felterjesztésében megegyezni, minden esetre kérvén maga igazolása tekintetében ezen alázatos előadását á Naplókönyvben feljegygyezletni. — Szala 1-ső, és Temes Vármegye 2-ik Követe a’most szállott Követtel egy értelemben volt. Bars Vármegye 2-dik Követe szinte pártolta Somogy \ ármeg} e Követének előadását, azt állítván, hogy ha a’ Fő Ispánynak hatalom adatik, hogy a lisztújító Gyűléseken a pártos ellen Ítélhessen, meg fog történni, hogy egyik pártos a 72* 412-dik i LÉS. 16. Jamim iws.
