1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
3S6-ilik ( ÍjKS. 2C). November. 20 az Elölülő által ózni jus ellenőre felhozott szokást el nem fogadhatja, mert fundamentalis Törvény ellen szokásnak helye nem lehet. Különben pedig midőn már az úrbéri és ezzel járó tárgyak lefejeztettek, ezeknek Törvénybe való hozatalát soha sem fogja a’Szálló ellenzeni, sőtt hozzá javulását mindég meg fogja adni, tsak azon okbul is hogy azon számos adózó atyánkfiai valahára egyszer törvényes állapotra jussanak —v de ellenben ezen úgy nevezett excerptákba a’ városoknak mostani Törvényhozási állapotoknál fogva soha sem ereszkedik, sőtt azoknak ellentmondva a’ 4-ik Rendnek illy Törvény kívüli állapotban e’ Táblának határozatit soha törvényesnek el nein esmérheti. — Ugyan is a1 Szálló városa három esztendők lefolyta alatt azon szomorú tapasztalást tévén, hogy hazánk alkotmánya ugyan 4 Status jussain alapul, de ezeket tsak egy Rendje t. i. a’ Vármegyék az az nemesek Követéi gyakorolják, — hogy tovább a’ városi Követek is ugyan azon alkotmánynak egészítő részei légyenek. de ebbeli jussaiktól megfosztottak — egy szóval tudja már az ő varosa (mert hiszen ezen voksok mistificatiója imár eltűnt és mindenkinek szemeiről leesett már a’hályog) hogy a’ városi Követekkel, Küldőiknek véres verétékkel szerzett diurnális adózással a’ Constitutionals egy rettenetes satyrája fizettetik. •— A’ Szálló városa ezen szomorú állapotját eddig néma fájdalommal tűrte, mert béke szerető; de leginkább azon reménységtűi táplálva tűrte, mert azt hitte, hogy a’Tettes harmadik Rend, a kinek mindennapi szava járásában egyedül az igazság a’ Constitutiónak szentsége — és fundamentalis jussoknak sérthetetlensége olly lelkes beszédekbe hallatnak — nem fogja ó rajtok a’ városokon éppen az ellenkezőt gyakorolni, hanem állopotjokon segíteni vagy is igazábban mondva a’ mivel tartoznak, jussaik gyakorlatát nékiek is megadni. De fájdalom! most már azt veszi észre a’ Szálló városa, ’s ő néki is úgy látszik, hogy a’ Tettes Karoknak és Rendeknek minden egyébre nagyobb gonjok mint a városok sorsára; — mert hiszen a’ Lengyelek ügyét is kik, ha bár ember társai, de nem mint mi polgár társai — különösen kiemelve Felséges Fejedelmünk elejbe terjesztendőnek vélték, de ezen ügyefogvott városok állapotának javítása egész három esztendők lefolyta alatt, sem most ezen excerpták sorába csak egy indítvány által sem hozattatott fel, a’ mi bizonyosan oda mutat, hogy ezen ’Fettes Rendek valamint a’ magok boldog helyhezeteket, úgy a’ városoknak további lebilintsezett állapotokat legkésőbb időkre és ha lehetne talán örökre megtartani kívánnák. Ez igy lévén a’ Szálló városa részéről ezzel ünnepélyesen azt a’ nyilatkoztatást teszi, hogy a’ mint feljebb mondáaz úrbéri tárgyakra igenis, hanem akár minémü excerptákra soha — de soha reá nem áll, hanem azoknak Törvényhozási elnyomattatásuknál fogva itten az Ország színén, otthon a’ városában és miudeunütt Istene és Királya előtt örökön örökké ellenmond. — Ellenmond pedig azért, mert ha egyszer a’ fundamentalis Törvény megsemmisül, és a' hol ennek szent sáavá híjában száll, ott már minden polgári rend és szentségnek vége, de a czélja is minden Törvényhozásnak megszűnik — és ha valahová bizonyosan ide illik a’ Tettes Rendeknek az clőleges sérelmek feladásában tett mondások, mellvet a'Szálló ide alkalmaztatva városa részéről nyilván kijelent — hogy bár mi üdvössége« Törvényeket hoznának is ezen excerpták tárgyaiba a' mit a’Szálló maga is sokba talál — de mind ezek az ő szive törtöt Commitenseinek lelkében-j 3 7
