1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
403. országos ülés
/ 403-dik t LEfif. 29. December. *267 1 Az Elölülő eléterjeszté a’ KK. és liR., hogy nékie niatsen szándékában a’ tárgy ciánt nehézségeket formálni, ’s ostromlani az okokat, mellyek e’ tárgyban 1790-ik esztendőtől kezdve mostanáig felhozattak, azonban el nem halgathatja azon szavakat, mellyekct a' KK. és RR. ezen szakasz befejezésénél mondanak. _ Ez minden eddig az Ország Rendei által mondottakkal, és ekkoráig követett ösvénnyel elhatározólag ellenkezik, ’s a’dolgot oily kellemetlen állapotba helyezi, hogy ebből tsupán kárt, és semmi esetre hasznot nem reménylhetni. — Ugyan is a’Karok az eddig követett pályát egyszerre elhagyva, a’ mit eddig költsönös értekezés, és Ország Gyűlési egyesség útján kívántak elérni az által, hogy a’ só eránti kérdéses záradékot kihagyatni, avagy magyaráztatni kérték, most azt egyszerre hatalom, és erőszak tettének nyilatkoztatják; már ezen tselckvési módot semmikép tractatus, ’s Országgyűlési értekezésnek nem tekintheti, sőt úgy látja, hogy ez minden egyezkedhetést megsemmisít, és nem is lehet mondanunk, hogy 0 Felsége a’ só eránti Törvény Czikkely szavait egy altaljában minden alap nélkül venné azon értelembe meilyben azt venni látszatik; — kimerítőleg, és bőven fel vannak hozva Ő Felsége által e’ tárgyban azon fontos okok is 1827-ik esztendei Julius 12-én kiadott Kegyel- Királyi Válaszában. —De ha figyelemre vétetik,hogy a’ Törvény azon értelme mes meilyben azt () Felsége veszi, az 1790-ik esztendei Országos Rendek előtt már tudva volt, és éppen ennek elhárítása végett kívánták November 14-iki Felírásukban az Ország Rendei a’ kérdéses záradéknak kihagyását, a’ mit Ő Felsége el nem fogadván, ’s 1791-ik esztendei Januar 14-ikén Királyi Válaszában ebbeli jussaihoz ragaszkodván, alkottatott a’ Törvény Czikkely úgy, a’ mint jelenleg áll.— Nem lehet állítani, mintha Törvénynek ebbeli értelme, és magyarázatja merő önkény volna; holott azon értelmet az Ország Rendei, jelesen, kik a’ Törvény alkotásában részt vettek, jól tudták.—Ez lévén a’ dolognak történeti helyezete, miután ezen Izenetbeli szavak különben is semmi okot magokban nem foglalnak, tsak a’ kívánt sikert akadályoztatják, az eddig követett tauátskozásokkal öszve ütköznek,— felszóllította a’ KK. és RR., hogy az eddig elókövetett ösvényen járva, ezen czéllal ellenkező szavak kihagyásában egyeznének meg. Komárom Vármegye 1-só Követe ezen szakaszbúi, melly igy kezdődik: „Mennyire nem lehet“—a’ hói az 1741: 22-ik Törvény Czikkelyben foglalt esetekről, és ezeknek a’ só árának Diaetán kívül lehető felemeléséről szó vagyon, ki szeretné hagyatni a’ következendő szavakat: „mellyek miatt Ország Gyűlését tartani nem lehet:“ mert azt az Ország Rendei el nem ösmérhetik, hogy az 1741: 22-ik Czikkelyben foglalt esetekben, u. m. az ellenség berohanása, és az Országban lévő háború miatt nem lehet Ország Gyűlését tartani. — Több rendbeli Repraesentatiók 1811. és 1825-ikben említik azon igazságot, hogy a’ háború tartása nem lehet oka a’ Diaeta elmulasztásának: mert gyakran tartattak Diaeták fegyver zörgés és hadakozás között, — a’ ki ellenkezőt állítana, azt megtzafolná a’ Töröknek 150-ik esztendőknél további Hazánkban való tanyázása, és háborúskodása. Annyit meglehet engedni a’ felhívott Törvényeknél fogva, hogy az 1741: 22-ik Törvény esetében 6 Felségének van jussa a’ só árát fellyebb vinni Diaetán kívül; de még ebből éppen nem következik az, hogy ugyan azon esetekben lehetetlen legyen Diaetát tartani. De mind ezek mellett is a’ felolvasott szakasz megállapíttatott. 67* 31
