1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
403. országos ülés
268 403-dik tiÍj £ S- 29. December. Azon szakasz, mellynek előszavai: „Mindezeknél és az 1790:20-dik Törvény Czikkelynél fogva's a' t.:“ felolvastatván, minden észrevétel nélkül megmaradt. Ennek folytában Az Elölülő a’ só tárgyában készített két rendbeli Törvény javallatot rendelvén felolvastatni. Ezek közül A’ só árának az 1792-iki törvényes mennyiségre lett leszállításáról szálló Törvény Czikkely felolvastatván. Az Elölülő; miután a’ Törvény Czikkelynek a’ Felírásból, és Királyi Válaszból a’ szerént, a’ mint a' Fejedelem az Ország Rendéivel megegyezik, kelletik készülni; itt pedig Ö Felségének megegyezése nints, hanem a’ dolog éppen azon lielyezetben áll, mellyben 1827-ik esztendőben volt, midőn Törvény javallat fel nem terjesztetett, a’ felolvasott Törvény javallatot most sem látta felterjesztlietőnek. De mind e’ mellett is a’ Karok köz kívánsága szerént a’ felolvasott szakasz meghagyatott. Olvastatván a’ só eránti kihágások meggátlásáról, ’s a’ kihágók megbüntetésének , és elégtételre való szorításának módjáról javait Törvény Czikkely bevezető 1—só és 2-ik §-szai. Az Elölülő meg nem nyűghatott ezen bevezető szakaszban, melly a’ sótiszteknek a’ lopott só eránti minden nyomozási, kutatási hatóságát az 1715: 13-ik Törvény Czikkely ellenére megsemmisíteni látszatik, és különben is az egész Törvényjavallatra tsak kétséget, ’s homályt áraszt.—Már minekutána 0 Felsége kegyelmes Királyi Válaszában az 1548: 29-ik*és 1715: 13-ik Törvény Czikkelyek fentartását határozottan kikötötte, igen természetes, hogy ha azt kívánjuk, mi szerént eme javallatainkból Törvény alkottathassák, a’ kegyelmes Királyi Válaszbau foglalt, ’s már elfogadott elvek szerént kell a’ Törvény Czikkelyt felterjeszteni, különben a’ költsönös egyesség ellenére szerkezeti javallatból Törvényt reményleni semmikép nem lehet, hanem akkor ellenkezőkép, minta’ KK. és RR. Izenetökben állítani látszanak, a’ dolog természete szerént e’ részben most divatban lévő, és gyakorlott módnak kell fentmaradni; — azért ezt mint a’ kegyelmes Királyi Válasszal meg nem egyezőt kihagyatni javaita és tsupán azon esetben vélte, ha egyátaljában a’ KK. és RR. tőle el nem állanak, meghagyhatónak, ha a’ kegyelmes Királyi Válasz értelmében nyilván kimondatik a’ Törvényben, hogy az 1715: 13-ik Törvény Czikkelynek rendeletét továbbá is fentartani kívánjuk; különben ollyat javallunk, a’ mi az egyességnek ellenére, nem pedig annak értelmében lesz.—Azért ebbeli kivánatának, mi a’ dolog természetével is egyező, elfogadására a’ KK. és RR. felszóllította. Erre A’ KK. és RR. köz értelemmel kijelentették, hogy a’jelen Törvény javallat által tsak a’ magányos kutatásokat kívánják megszüntetni. Az Elölülő ennek következésében az általa előhozott okoknál fogva a’ Törvényben nyilván kifejeztetni kívánta, hogy az 1715: 13-ik Törvény Czikkely rendeleté továbbá is fent fog tartatni. Ungli Vármegye Követe Bernát Zsigmond: Ezen Törvény Czikkely azon általjános elvből meríttetett ki: hogy lopni vétek, és a' vétket meggátolni kell; azért ő valamint abban, hogy a’ kamarális Tisztek magányos kutatásokat tegyenek, meg nem egyezhet: mert nem akarja, hogy kiki törvényes rend nélkül kutasson; úgy
