1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

403. országos ülés

403-diA; ÜLÉS 29. December. 2C>5 vén, hajlandóbb az articularis Commissiónak meghatározására: mert eppen az Elölülő által felhívott 1741: 18-ik Törvénynek 4-ik §-ában az Ország a’ Nádorra bízta az azon Törvényben foglalt Vármegyék visszakaptsolására szükséges Biztos­ság kinevezését, és igy semmi újságot akkor nem követünk, midőn most is fel­hívott példa szerént rendelkezünk. — Erre Az Elölülő megjegyzette, hogy ő sem tartjaezt újságnak, hogy a’ visszakaptso­­lásra az Országrészéről istagok neveztessenek a’ Biztossághoz; egyedül azt kívánja hogy a jelen szakaszban a? Királyi Biztosság is érintessen meg: mert az 1741: 18-ik Czikkely 3-ik§-sza szerént szoktak történni a’ visszakaptsolások, abban pedig a’ van: „Commissarii eum in finem per Sacram Regiam Majestatem ordinabuntur“ a’ Karok pedig ellenkezőt kívánnak, midőn tsak egyedül az Ország részéről nevezett Bizto­ság által kívánják a’ visszakaptsolást végre hajtatni, — azonban miután a’ szobán lévő g-szt a’ nyilvánvos többség megtartani kívánja, annak megmaradását nem ellenzi. £’ szerént a’ 4-ik § valamint az Izenetnek felolvasott a) és bj) pontjai is meghagyatván. Olvastatott az Izenet c) pontja. Az Elölülő; meg lévén a’ Törvény javallat állapítva; a’ most felolvasott ej) pontnak következendő foglalatját: „E’ végre a’ jelen Ország Gyűléséből országos Biztosság rendeltessék, 's ennek kötelességül tétessék az is, hogy az Úrbéri Tör­vényektől d jobbágyságra kiható engedményeknek, és kedvezéseknek d mondott három Megyék, és kerületbeli jobbágyságra is természetesen, és egyaránt kiterjed­­niek kelletvén, az országos Biztosság tudja meg d hely színén d megtudandókat, jelesen pedig voltaképen megtudván azt, hogy ott d földes Urak, és jobbágyok közötti viszonyok jelenleg hogy állanak, d jobbágyi lelki állományok miben, és mennyiben határozódnak,'s zsellérek átlapolja miben van, egyszersmind teendő ta­pasztalása folytában d Magyarországi úrbéri Törvényeknek ottani behozatala érint d szükséges előkészületeket tegye meg, d mit elvégezhet vé­gezzen el—munkálkodásai folyamatjárói, és sikeréről, valamint d sokszor em­lített lián om Megyékben, és Kehiletben az 1827: 7-ik Törvény Czikkely, és ehhez tartozó Országgyűlési utasítás értelmében végre hajlandó portalis öszveirás­­ról is“—kihagyatni kívánta 1-ör azért: mert ez nem meríti ki minden kötelességeit azon országos Biztosságnak. 2-or mert öszveütközésben áll a’ Törvény Czikkel­­lyel, mivel a’ Törvény Czikkelyben a’ Magyar országi Törvények behozatala ren­deltetik, itt pedig annak felfüggeztése határoztatik meg. 3-or mivel ezen pont alatt az mondatik, hogy azon Biztosság a mit elvégezhet, végezze el: már pedig abban hogy az, a’ mi a’ Végrehajtó hatalmat egyedül illeti, egy Biztosságra bizat­­tasson, meg nem egyezhet. Vegre 4-er mivel ki lévén már mondva a’ Törvény Czikkelyben, hogy azon Biztosság hozza be a’ Magyarországi Törvényeket, ezen foglalat felesleges. Ezen javallatot a’ Karok és Rendek köz értelemmel elfogadván. A’ nevezett'Itélómester a’ módosítást felolvosta, melly szerént c) pont 2-ik §-sz következendőkép állapíttatott meg. „Ä KK. és RR. szükségesnek látják, hogg d teendő Felírásban alázatosan jelentessék bé Ó Felségének az is, hogy mi­vel Kraszna, Közép Szolnok és Zaránd Vármegyéknek, és d Kővári Kerületnek visszatsatolásá végrehajtása minden tekintet alatt az egész Országot, és nemzetet Jegyző-könyv. XIII. Darab.

Next

/
Thumbnails
Contents