1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
403. országos ülés
2G4 40‘,i~fUk ÜIjÄS 99. December. alatt nem lévő mezővárosok Magyar országban is az 1608-ki koronázás ntánni 1 -só Czikkely hozatala előtt Hlyen jussal éltek, mellytől mind önnön, mind a’ negyedik Status jussainak sérelmével, és gyengítésével ^minthogy minden Törvényhozásnál az Ország népe minden osztályának repraesentaltatni kelletik} kivetköztettek, és megfosztottak.—De e’ felett azon részekben Királyi, és talán familiabeli Ilegalisták is vannak, a’ kiket az Országgyűlési szavazatjok, és béfolvások tekintetéből bizonnyára meg kell halgatni.De mind ezek mellett is a’ KK. és UR. kívánságához képest a’ felolvasott 3-ik §-sz megállapíttatott. A? Törvény Czikkely 4-ik §-sza olvastatván. Az Elölülőnek két észrevétele volt,—ugyan is sem a’felfogott Czikkely bévezetó szakaszával, sem az eddig gyakorlott szokással nem tudta megegyeztetni, hogy a’Királyi Biztosságról semmi említés nem tétetik, holott a’ bévezető szakaszban felhívott 1741: 18-ik Czikkely, és az eddigi gyakorlat szerént az illy visszakaptsolásokat mindég a Fejedelem által rendelt Biztosság hajtotta végre, a! hoz az Ország részéről a’ Nádor, Horvátország részéről pedig a’ Bán nevezett tagokat,— ezen nyomon menve tehát, azt kívánta, hogy a'jelen szakaszban a Királyi Biztosság említessen meg. — Másik észrevétele volt, hogy miután a’ Végrehajtó hatalom gyakorlása egyedül 0 Felségét illeti, és 0 Felsége a’ Magyar országi Törvényeket a’ most visszakaptsolandó részekben is éppen azon az úton, mellyen más Törvényhatóságokba be fogja hozni; illy hatalommal ezen országos Biztoságot felruházni nem lehet. A’mi a’ Törvényekkel is ütköző, melly a’Végrehajtó hatalmat a’ 12; 1790-ikszerént,a’Fejedelemnél tartja meg.—Ennél fogva eme szavakat: a Magyar Országi Törvények behozására“ kihagyatni javalta. — Ungh V ármegye Követe Beruáth: Igaz az, hogy tekintve Constitutionalis állásunkat, ezen Törvény Czikkelvben javallott országos Biztosságnak kinevezése szükség felett valónak látszatik; ugyan is édes Hazánkban a’Fejedelem, és az országosan egy begy ült Rendek alkotják a’ Törvényeket, a’ Fejedelem pedig köteles azokat tellyesedésbe hozni, ’s ezen kötelességének tellyesítéseeránt biztosíttatik a’ nemzet mint a’ Királyi eskü által, mind azon különös Királyi Ígéretek által, mellyek minden Decretumok Előjárójában ismételteinek, t. i. hogy a’ Fejedelem az általa megerősített Törvényeket mind önn maga megtartandja, mind mások által megfogja tartatni. így tehát a’ javallat ezen foglalatja valóban szükségtelennek látszik Azonban „Leges in facta constituunturaz 1741: 18-ik Czikkely szinte v isszaadta az Országnak a’ mostan kérdés alatt lévő Törvényhatóságokat, ’s azon Törvényt tellyesedésbe hozni szinte kötelessége vala a’ Kormánynak, miután azonban ennek sikeresítése a’ mai napig haliadott; igen is tanátsos azon czélzat, melly által a’ kívánt valóságos visszacsatoltatás elérettethetik. — Nem is szükséges valamelly Fejedelmi Biztoságnak megemlítése: agyán is az országos Biztosság is az 0 Felsége megegyezésével lészen rendelendő, ’s igy minden articularis Biztoságoknak úgy kell tekintődni, mint a’ mellyek általa’ Fejedelmi jussok érdekei is törvényesen biztosítva vannak, — mind ezen okoknál fogva a’ kerületileg készült javallatot megtartandónak véli. Komárom Vármegye 1-ső Követe a’ kérdésben forgó eddig Erdélyi Vármegyéknek, és Vidéknek visszatsatolása eszközlésére Törvényeink nyomán men-
