1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
386-dik I I* ES. HŐ. Xorrmbe 25 Továbbá minthogy a’ Törvény köteléke azon szent egyezésnek, mollv nem tsak a'Fejedelem, és alattvaló, de egyszersmind a’ külömböző karzatok jussait s viszonyait is elhatározza, ’s minden önkénynek gátot vet. Ezeknél fogva tisztelettel ’s nyílt szívvel kinyilatkoztatja a’ Szálló érzését, melly abban áll, ho"v a' hol egyik Status világos Törvénye^ ellenére kivetkeztetheti a’ másikat, a’ nyert és alkotott jussaiból , ott az országos alkovány vagy éppen nints, vagy ha van igen gyenge, ’s minden pillanatban alá rogyó lábon áll! — Azért a’ Szálló a 31. Personalis Urat különösen megkérni, sött Törvény erejénél fogva buzgóan felszólítani bátorkodik, ne méltoztassék ezen szent egyezésben gyökerezett egyes voksolási jussaikat gyengíteni ellenkező szokással, mellynek mint törvénytelennek ’s igy visszaélésnek, vagyis elnyomattatásnak a’ szabad királyi városok Követei mindenkor mái napig ellenmondottak, ellenmondani is örökké fognak; hanem inkább ezen többször emlétett fő s’ legsarkalatosabb Törvény világos értelméhez ragaszkodva, méltóztasson egyes valódi voksaikat nem tsak feljegyezni de azokat törvényes kötelessége következésében egyenként a’ többihez tettleg számítani is, —- következőleg nem okét, kik mellett úgy is világos sarkalatos Törvény áll, hanem azokat, kik egyes valódi voksukat Törvény ellenére tagadják a’ publicopoliticumra utasítani. Az Elölülő: 3Iegjegyzé ezekre az Elölülő: hogy a’mennyiben a’ városi érdemes Követeknek előadásaik az excerpták elmellőzését tárgyazza e’ részben velők ó is egy értelemben van ugyan, de minekutánna ezen értelmének elfogodásara midőn a’ kegy. Kir. Válasz tanátskozás alatt volt, a’ KK. és RR-ket fel is szállította; kívánsága azonban a’ többség, és a' városi Követek által sem pártoltatok, most már a végzést felforgatni nem lehet, s itt többé ezen előadásoknak helye nints, mi pedig a’ voksok eránt felhozott nehézséget illeti e részben igen jól és helyesen kezdették az érdémes Követek előadásaikat, midőn azt az Országgyűlés elrendezésével, coordinatióval eszközlendönekkívánták, mert valójában a’ szavazat eránti kérdés a’ coordinatiónak legfontosabb kérdése, ’s annak érdemét dönti el; ezt tehát attól elszakasztani, ’s a’ publico-politicami munkálattól elkülönözni nem lehet. Végre a’ szavazatok votumok mostani helyheztetése eránti előadások folytában figyelmezteti a’ városi érdemes Követeket, hogy e’ Táblánál e’ részben, a’ melly törvényes szokás divatban volt emlékezetet meghaladó idő ólta azt fenntartani Elölülői tisztje és kötelessége, ezt tettleg változtatni e’ teremben senkinek nem engedi. Szeged városa 2-dik Követe: Az 1608-ik esztendei alkotmányos Törvénvlinkhez ragaszkodva, annak értelmében az elleni szokást inkább visszaélésnek tartván előtte szálló Győr és Szeben kir. városok érdemes Követeiknek elöadasu» • kát magáévá teszi és azokat pártolja. — Szabatka városa 1-ső Követe ekképen szállott: Ö nem abbul a szempontul megy ki, hogy mint az előtte szálló Követek az Országgyűlési coordinatióját kérje, mert a’ Szálló minthogy az 1608 észt. 1-só Czikkelvnél fogva városoknak Törvényhozói szavazatjok tagadhatatlan, mind addig, míg ez eránt, de nem egy Ország Rendje, hanem koronás Fejedelme és az egész négy Statusból álló Törvényhozói test máskép nem rendelkezik, a’ fennálló sarkalatos Törvény szeréut az ó városának szavazati igazába akár mitsoda korlátokat tétetni nem engedhet ’s azei t Jegyző-Könyv. XHI-dik Darab. (
