1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
402. országos ülés
4ö2-ű?/A I L /íS 28-(Uh Dec. 255 Mert mire alkottatnak a 1 örvények, hogyha nem igazgatnak, hanem inkább igazgattatnak? 1 öbbeket halgatassal mellőzvén el, már ezekből is világos, hogy a’ városok, egyetemben, ts egyenként, törvényes, és rendes helyezetjekben kétségtelen hatalommal felruházva vannak; kogy a’ köz jövedelmöket, hasznaikat, patronusi jogukat, és minden Királyi haszonvételeiket kizárólag igazgathassák, és (minden elidegenítés, vagy tetemesb megterhelés a’ Király és az Ország megegyezése nélkül azon okból, mivel a’városok az Ország szent koronájának javai, még az uralkodó Fejedelemnek is, 1514. 1. 2. és o.dik czikkely által megtiltva lévén) az Ország Törvényei, és a’ helybeli rendszabályok értelmében rendelkezhessenek, a’ Királyi Felségnek hatalma fenmaradván, hogy a’ város értékbeli követelő, és terhelő karja kimutatását, ’s a’ környülállásokhoz képest a’ számadásokat és megkívánja, azokat megvizsgáltassa, és minden ártalmas visszaéléseknek törvényes útoni eltörlésoket elrendelje; ezen törvényes hatalmok a’ szabad városoknak a’ Királyi Kamara törvénytelen, és önkényes befolyása által sokféleképen sérteget tetett, és tsak nem fenekéből kifordittatott; a’ mint azt az Ország Törvényei.» és a’ városok számos sérelmei bizonyítják; miből következett, hogy számosabb városok a’ természetes, és mind az Országnak, mind pedig a’ Királyi Széknek javával egybekaptsolt virágzásuktól leg inkább az illyen bétollangzó avatkozásai által a’ kamarának, a’ Törvényeink, és a’ városi szabadság, melly szerint miden köz érdek köz megegyezést kíván, — valóságos lelke, sött magának a’ Királyi Felségnek kegyes akaratja, a’ szent koronának, és az Országnak czéljai, ellenére, a’ városok nagy kárával, és sérelmével akadályoztattak, és eltiltattak ; mert felette sokat kormányozni akarni annyit tesz, mint az altisztek csalfakodásait, és ravaszságait egyfolyvást tartó, és mindennapi tudományra felemelni, ’s igy az erköltstelense'gnek széles kapukat nyitni, ’s a’ Királyi Szék, ’s az Ország a’ mostani veszedelmes korszellem elleni leg biztossabb támaszát, — a’ törvényes városi hatóságot (municipalitást) melly a’ természet elrendeléséből minden helybeli szükségeknek legjobban, ’s leg sikeresebben megfelel, a’ Király, és az Ország kárával elallyasitani, ’s megrontani; mert hogy Magyar Ország annyi, és olly nagv viharok, és köz sanyarúságok között mai napig fenmaradt, a’ Szólló nem annyira az alkotmánynak, ’s ä’ Törvényeknek, mint inkább a' jó erköltsöknek, és a’ helybeli hatóságok régi létezésének véli tulajdoníthatni. — Azon ellenvetés tétetik; hogy a’ szabad városok a’ Király jószága (peculium regium) Ez azonban tsak olly értelemben vevődhetik, hogy azok az Ország szent koronájától, és a’ törvényesen meg koronázott Fejedelemtől soha el nem szakadhatnak, hogy az ő földjök fő urának isenkit mást elesmérni nem tartoznak* de el sem idegeníthetők sem nem el zálogithatók , és hogy az Ország szent koronájának, és ez által a’ koronás Királynak adót (censum regium) fizetni tartoztak, hajdan, melly is utbób katonai adóra (contribution) változtatván, most immár a’ census regius fizetésre csak törvénytelenül kénszeritetnek. De valamint az, hogy ezen városokróli rendelkezhetek a’ koronás f ejedelenne nézré Ö4 *
