1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
402. országos ülés
250 j02 (lih ÜL ÉS 28-(tik Dec, törvények állal megszorítva van, sem a’ szent korona, sem a’ koronás Fejé* delem mell óságát nem kevesiti; úgy viszont ezen a’ szentseges koronás Fejedelemmel való leg szorosabb, es alattvalói öszve kaptsoltatása a’ városoknak a’ szent korona jogainak a’ Királyiszéknek, és az Országnak állandóságot szerez , a’ nélkül bogy egy úttal az egész község, vagy az egyes tagjai tulajdonában, és törvényes és alkotmányos fúggetlenségökben valami csorbát ejthetne. .Ellenvettetik az is, hogy a' Ul-dik Rész 20 dik czimjének 1-sö §-a, és az 1715: o6 czikkely szerint a’ Király a’ városok földes ura, következőleg valamint más földes lír a’ város telkeinek tulajdonosa. Ez az országok köz Törvényének értelmében, inelly szerint a köz társaságnak és a’ Monarchiákban a’ Fejedelemnek, úgy mint földnek fó urának, de ennek példájára az egyes földes uraknak is hatalma van Törvényeket szabni, büntetéseket rendelni, ’s végrehajtani, megengedi a’ Szóllo, — de a’ magányos Törvény értelmében kerekdeden tagadja; mert a" városok szabadságának egyik fó alap köve az, hogy semminemű1 földes úri hatalom alá vetve nintsenek, sött inkább ezen alól kiváltva; és örökké felmentve vannak; mert továbbá a’ szabad városok polgárjai sem az úrbéri tartozásokat, sem robotot, sem kilenczedet a’ képen mint a’jobbágyok, soha sem adtanak, hanem úgy mint szabad személyek a’ koronás Fejedelem, mel a’ leg régibb időkben a’ Királyi bér fizetése eránt (melly Zsigmond 2-dik Törvénye 10-dik cikkelyében örökös, és feloldozhatatlan adóra változtatott) szabadon alkudoztannk, mostanában pedig az* 1715-dik évtói fogva, az országos rendes adót mellynek mennyiségét az Országgyűlése határozza, fizetik, mi által az előbbi adózás, és a’ Királyi bér (census regius) önkényt megszűnt, törvényes lenni. — Végtére ellenveltetik, hogy a’ már érintett 1715-iki: 56. czikkely 1-só §-sa szerint ar Király a’ város igazgatási törvénykezési, és köz bátorsági rendre felügyelhet, sölt felügyelni köteles. Azonban elhalgatván azon el enmondásokat, mellyekkel a’ szabad városok ezen, és más hozzá hasonló Törvények alkotása eránt éltek, — a köz haszonvételek igazgatása, e Törvényben nem is említetik, hanem szakadatlan gyakorlatnál fogAa a’ kültanátsnak, vagy is a’ választott községnek egybemunkálása és befolyása alá tartozik. Azon felügyelési joga pedig a’ koronás Fejedelemnek nem egyedül a’ városi, hanem egy formán valamennyi köz Törvényhatóságokra kiterjed. És minthogy a’ jelenleg dicsőségesen uralkodó Felségnek, nevezetesen az 1835-dik October 23 kán és December 3-án költ kegyes Válaszai nyilvánosan kimondják, azon legcrösb Királyi elhatározását, hogy csak az ősi, annyi századok által felszentel alkotmány Törvényeit, és lelkét követni, ’s csak azt a’ mi ezen zsinór mértékkel mind a’ dolog velejére, mind pedig a felvétel, ’s eldöntés módjára nézve meg egyez kegyelmesen pártolni, és előmozdítani akarja; azért a’ szólló Követ az Or*zág szentséges Koronája, s törvényesen megkoronázott Király, és Magyar földnek fő ura előtt; — a’ Fenséges Császári Királyi Fő Herczeg Ország Nádora, az Országgyűlés törvényes Elnöke a’ Nagymélióságú Fő Rendek előtt; Méhóságos Királyi Személ vnök, ezen Tábla Elnöke, a’Tekintetes Karok, és Rendek előtt a Tekintetes Káptalanok Követei öszvessege, üg'mint az országos /
