1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
402. országos ülés
I 254 402-í//A ÜLÉS. 28-dik Dec. tartották; következőleg a’ kétségtelen tulajdoni igazokat valósággal, es szünet nélkül minden a város kebeleiben ’s határában foglalt közös, vagy magányos javak, jogok e's használatokra nézve gyakorlottak, olly annyira, bogy a’ mit élő példák bizonyítanak néhol az erdőket egyes házak szerint el osztották, a mint azt tetszésekhez képest tehetik is. — 5-ször Mert az egyes nemes személyek, e's nemes testületek között, a’ birtok szerzésében (az egy amortisatio Törvényét kivéve) sem a czimre, sem a’ módra nézve semmi törvényes különbség nintsen. — 6-or Mert a’ nemesek magok közt valamennyen egyformák; nints is valamelyiknek az urak között több, vagy a’ nemesek között valamely iknek kevesebb szabadsága; mire nézve mindjájan a’ hármas könyv I-ső Része 2-dik ezimjének 1-ső § sa szerint ugyan azon egy nemű perlekedés útján járnak. — 7-szer Mert Verbőczy I-ső 24 és II-dik 52., és 111-dik Részének 19-dik czimje szerint az Ország minden nemeseinek jussai a’ kiváltságos levelek és az Olaszáig rendes bíróságok ítéletei által egyformán igazittatnak* — 8-szor Mert a’ városok fekvő javai szinte úgy mint a’ nemeseké, mások porták, mások bandérium alá tartozandók, következőleg ezen tekintetben is hasonló figyelmezést érdemlők: mivel valamint azok, kik porták alá tartozó úrbéri telkeket használnak, úgy a’ városi javakat is magányos birtokban tartók, az 1715-ki 8-dik czikkely szerint, az Ország köz szükségeire adóznak, sött a’ polgárok visszaélésképen, a’ rendes adó behozása után is az úgy nevezett Királyi bér (census regius) fizetésére kénszerittetnek, mi ellen sérelmet is felhoztanak, és valamint továbbá banderialis telkeket biró nemesek szinte úgy a’ szabad városok is a’ közös vagy is a község által egyetemben használt jaAaik után felkelni, és segéd pénzt megadni tartoznak. — 9-szer Mert a birtokbeli jogok mind a’ nemességnél, mind a’ Királyi szabad .városoknál egyaránt olly kiváltság levelek, és adományokban gyökereztetnek, mellyek mind a’ kettőkre nézve ugyan azon erővel, és hatósággal biznak. — 10-szer Mert valamint a’ nemességnek, azonke'pen a’ Királyi szabad városoknak is szabadságai, kiváltságai, jogai, és szokásai együtt, és egy úton, módon a Királyi Diplomákban, és Ország Törvényeiben alapulnak, oltalmaztatnak, és élő erejükben fentartatnak. — 11-szer Mert hogy ha Verböczi II-dik Része 50 ezimjének 5-dik §-sa szerint, a Káptalanok , és Convenl.ek a tellyes koruságban, vagy is huszonnégy esztendőket meghaladott állapotban lenni feltétetnek, és azért a’javaik, és jogaik igazgatásában a’ Királyi felügyelés alá nem esnek. — Mikor, és mi okra nézve lehet a szabad városok népeit — a’ III. Könyv Ill-ik Része 20-dik ezimjének 2-ik §-a és 2-diknak 7. és 8-dik §-hoz képest illyetén gyámság és igazgatás alá vetni? — A városiakat, kik mint nép a’ helybeli rendszabályok alkotására is világos, és törvényes hatalommal felruházva vágynak? — 12-szer Mert a szabad városok köz javai, használatai, jogai, és regalejai az Ország szent koronájának javai, mellyek az Ország rendszeréhez képest szinte olly formán, bandérium alá tartozandók valamint a’ többi háiom országos Rendek jószágai öszvesen, és személyenként; szükségképen tehát ugyan azon Törvények által kormányoztatnak , és valami különös egyenkénti fclügyelésre éppen nem szorulnak. — 15-or /
