1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
402. országos ülés
402-^iA ZJ L ÉS. 23-r/M Dec. 253 Az ujábbi felterjesztett némelly sérelmek eránti 4-dik izenetre, úgy a. közelebb feladott serelmek eránti izenetre is észrevétel nem tétetvén elfogadhattak. — Midőn a 1827-dik és 1830-dik esztendőben felterjesztett, ’s folyó esztendő Augustus 28-áról költ Királyi Válaszba érintett 96 számi sérelem eránti kerületi határozott felolvastatott volna. Eperjes városa 2-dik Követe: békés tűrésért esedez, mert ebben szóllani kötelesség, halgatni vétek. — Betsiiljük meg mások jogait, hogy viszont a’mieink is másoktól betsben tartassanak. A’ Királyi felügyellési jog nem egyéb mint ama hatalom, melly szerint a Fejelem a’ Nemzet köz életét, azaz minden nyilványos tetteit, ’s lépéseit szemügyre veheti, és azokat az alkotványi kötések, az Ország Törvényei, kiváltságai és szokásainak értelmében, és az alkotványi rendszerben a’ köz Törvényhatóságok által, a’ visszaélések és kitsapongások bolts korlátozása mellett, a köz hon czéljára, azaz a’ köz és mindcnséges boldogálás elérésére vezetheti. De ezen minden köz tiszteletben lártandó jog, az egyes személyek vagy testületek javai és értékeinek belső igazgatására, és annak eszközlése módjaira, következőleg a fenforgó egyes esetre alkalmazva a városok erdei dolgára ki nem terjed, nem is terjedhet. Nem terjed ki világos Törvényeink szerint , mellyeket posthumus László kis korúsága alatt 1446-dik évben a’ 1-dik és 8-dik Czikkelyekben alkottak. Az Ország Ilcndei, a’ városok jogai, és Királyi fő felügyelés felül, melly akkor az Ország Kormányozó ja által gyakoroltatott. Nevezetessen pedig nem terjedhet ki az erdők használatára, mert: 1-ször A’ polgároknak született Magyaroknak szinte mint a’ vendégek nevezete alatt hehivatott idegeneknek kiváltságai, törvényei, szabadságai, és szokásai a’ kiváltsági leveleikben foglaltatván ezek tartalmán kívül a' vagy a vonások határain túl minden dolgaikban, és tetteikben, ezen magyar Országnak Törvényei, és szokásai alá tartoznak Verböczi 3-dik részének 20-ik cziinje 2-ik §-nak világos rendelése szerint. — 2-or Mert minden városnak meg voltak az ó Törvényei, és szokásai, meg volt, és mostanáig is 'megvan abbeli hatalma, hogy saját városi rendszabásokat alkothat, Verböczi 3-dik része 2-dik czimjénck 7 -ik és 8-dik §-ához képest. — 5-or Mert mind a’ honi származási, mind a’ külföldről be költözött polgárok úgy mint szabad személyek, és szerződéseknél fogva, mellyek a’ nemzet megegyezésével II-dik András arany Bullájának az 1222 évi lQdik és 1251-dik évi 27-dik czikkelye által örökre megállapítva vannak és jelenleges diplomatikai leg ünnepélésb módon az uralkodó Fejedelem esküvejével meg erösittetnek a’ saját Törvényhatóság, és igazgatás jogát olly törvényes czimmel, és úttal szerezték, hogy azoktól, még az alkotmány fen áll, senki által egy szempillanatig sem fosztathatnak meg* — 4-szer A Kiiályi szabad városok é magyar Országban, a’ történet írás bizonyítása szei int az <> saját, és közjavaik, és jogaik használását ön kedvük, és akaratjuk szeiint intézték el, és az idők helyek, és egyéb közülményekhez képes, némellyeket egyes polgárokkal közöltek • másokat pedig a’ köz szükségek fedezésére me0 Jegyző Könyv XlII’dik Darabi 64
