1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
24 386-iUk ÜLÉS. 26. November. igazaiban akadályoztatván, hozzá járulása nélkül a’ hozandó Törvény terhe alatt sorvadni kéntelenéttetnék, ’s ugyan azért egyenesen oda nyilatkoztatja ki magát, ’s nyilván kimondja, hogy Küldői az illetőn Törvényt reájok nézve, tellyes hatósága Törvénynek elesmérni nem kívánják. Ha mindazonáltal ezen igazságos kívánsága most is pártolást nem nyerne], kéntelcn Nemes Zólyom Vármegye nagy érdemű Követének a’ tegnapelőtti Országos Ülésben a’ mindenek előtt szükséges Országgyűlési coordinatio eránt tett nyilatkoztatasát egész terjedésében pártolni, ’s azt magáévá tenni’s ezen kinyilatkoztatását Küldői jussainak fenntartása végett az Országos Napló-Könyvbe iktattatni kérni. — Szeben városa Követe: Hogy ezekben az cxcerptákban, a’ sz. királyi városok is értetődjenek tagadhatatlan, például liozá fel a’ jSzóJló a’ szóbéli perek Bíróságáról szólló Törvény javallatot, és megváltja, hogy ha az a’ Bíróság a’ 7-dik §-us szerint a’ mint a’ Tettes Karok és Rendek kívánják, megállapítatik, kérdést sem szenved, hogy akkor a’ szabad királyi városok kiváltságos állása sarkából kiforgatik, és a’ legrégibb ’s sarkalatos Törvények füstbe mennek, mert ez által az eggyes Törvényhatóságban kétféle, és pedig ellenkező bíráskodási jurisdictio liozattana bé: — Minthogy pedig a’ szabad királyi városokra nézve, illy igen nagy fontosságú kérdést „excerpta“ alakjában, a‘ nélkül, hogy a’ szabad királyi városok Követei foganatosán a’ Törvényhozásban részt ne vegyenek, eldönteni nem fehet, városa részéről tehát a’ Szólló minden ebbéli rendelkezésnek ünnepélyesen ezennel ellenmond, ’s ezen tárgyat addig míg az Országgyűlés nem coor-diuálódik ’« nem rendszeresétetik, maga helyére halasztani kívánja. ~ Az ólta pedig, mellyeket itten ebben a’ teremben három esztetidótül fogva j az 1608-dik koron: utánni 1-só Törvény Czikkely ellenére, és ezen Törvénynek ; majd homályba, majd kétségbe majd zavarba, majd mindenféle bal értelembe való i hozására, ’s igy a’ sz. királyi városok Követei által itten egyenként kijelentett sza- ■ vázátok veszedehneztetésére elő hordva lenni hallotta, városa részéről csak azt á jegyzi meg: — Hogy éppen ezen Törvény Czikkely szentebb és sarkalatosabb ám, , mintsem i-sö részének 9-dik vagy 1741-ki 8-dik articulussa, mert e’ most említett 1 két Törvény bár melly sarkalatos is, még is ezeket valahányszor a’ Törvényhozó < test többsége azt látja által, hogy a’ nemzet boldogsága azt kívánja, mint annyiszor i vagy módosíthatja, vagy ha éppen szükséges a’ Kormány hozzá járatásával ugyan i ezeket meg is semmisítheti. De amazt az 160S-dik Törvény Czikkelyt t. i. melly a magyar nemzet i alkotváuyát a' négy ugyan annyiféle hazánk lakosinak képét viselő Rendjein világo- - san állapítja, és annak tökélletes ’s világos értelmét vagy sikerét, minthogy magá— róla’ Törvényhozó test consistentiájárúl rendelkezik, semmi féle többség, annál |j kevesebbé egyes Status el nem enyésztetheti, addig míg arra a' 4-dik Status maga « mint contrahens érdekes fél reá nem áll. — Valóban úgy mond! blinden polgári köz társaság egyedül az alkotvány- - tál nyert forma által létez, következesképen minden olfvan tettből, melly ’ezt a for- -■ mát elenyészted, egyszersmind veszedelme következik a' polgári köztársa- -j ságuak is. — I
