1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
386. országos ülés
.) i i) 'i 23 . iihif:. • • • ?,K[ :i < i ■ a>Absj;iv? j wi‘t f ■■)£££'.: L A . . i r\A y. nor IIÁROM SZÁZ NYOLCZVAN HATODIK ORSZÁGOS ÜLÉS. í-.Ou. ' November 2ö-dikán 1835. .•M . "■ l Minek előtte a’ napi renden lévő tárgy, t. i. a’ szóbeli perekről felolvasíathatott volna: Győr városa Követe: Béfejeztetvén az úrbéri munkálat, és azon tárgyak, nicllyek ezzel szoros kapcsolatban állanak, ’s mellyeket elrendelni maga az utóbb érkezett kegyelmes Királyi Resolutio is megenged: — minekelótle által lépés történne az excerptákra, bár melly hasznos, és czélerányosok legyenek is azok; kéntelen a'Szólló Küldői nevekben, és részekről, adott instructiójának folytában fel szóllalni: — Ugyanis már a’ 133-dik Országos Ülésben oda jelentette ki magát á szálló Követ, hogy az egyes sz. kir. városok Követjeinek ne csak részvétel engedtessen az országos tanácskozásokban, hanem ezeknek egyes votumaik is azon szerint, mint a’nemes Megyék egyes Követjeinek votumaik tellyes értékben számoltassanak, mivel mindegyiknek ebbéli alkotmányos jussa az 11508-diki Törvény Czikkelyben gyökereztetvén ezen alkotmányos Törvénynek bár melly részről lehető sértése, magát az alkotmányt sérti és veszedelmezteti: sót minthogy mind a’ szálló Követnek, mind Követ társainak e’ részben tett igazságos és törvényes előadásaikra, mind egyre az Országgyűlési coordinatio szolgált feleletül; egyszersmind oda is kiterjésztette magát, hogy béfejeződvén az úrbéri munkálat legkegyelmesebb Fejedelmünk hazafiui buzgó tisztelettel a’ végett kérettessen meg, hogy mindenek előtt a’publico-politicumnak azon részét, melly az Országgyűlésének elrendeltetését foglalja magában, engedje munkálatba venni. — Az első kívánsága a’ Szállónak a Tettes Karok és Rendek tettlegi törvénytelen önkényén szét oszolván; — itt az idő, úgy mond, hogy a’ másodikat újra ’s hathatósan sürgelje; mert mint ón maga a’ Szálló, mint Küldői azon meggyőződésben vágynak, hogy egy törvényesen el nem rendelkezett test, rendet nem tehet, ’s annyival kevesebbé arra nézve, kinek törvényesjussánál fogva, a’ Törvényhozásban béfolyása lévén, ezen jussában és
