1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

401. országos ülés

232

401. ÜLKS. 23. December.

lenne is hidra, Buda és Pest között, akár mennyi hidakat lehet építeni a' nélkül, hogy Pest városát a’ maga hidjátől meg kellene fosztani. —

Somogy Vármegyének 1-sö Követje a’ kárpótlást érdeklő kitételt igen tágasnak tartja — annál fogva a’ Veszprémi Követ előadásához ragaszkodva, a’ naplóba iktatni kívánja : ,,mi szerint a’ kárpótlást 6 is csak úgv érti, hogy a3 megszűnt nyerésségnek tőkéje számba nem vétethetik, az igazsággal sem tartja megegyezőnek azt, hogy most a’ két város minden nyereségét megkapja, később pedig polgárjai szinte ingyen járjanak a’ hidon,

Eperjes várossának 2-ik Követje minden, főkép kiváltságos, ámbár a’ haszonvétel módjában törvény által korlátolt sajátság igaz nevű tulajdona a* birtokosnak, mellyhez 19—ik században leginkább pedig a’ törvényhozás utján, tellyes kárpótlás nélkül nyúlni nem lehet. Szólnak ugyan törvényeink háromfelé, úgymint közönséges, örökös, és érteki becsűről, de mivel azon érték elhatározásának ezen módjai többféle törvényes nézetek, és ezek magyarázatja alá esnének, e3 jelenvaló tárgyban csak olly elbecsiilés szolgálhat a3 kisajásilás alapjául és külcsáúl, melly magában ugyan mindenkép világos, és elhatározott, de egyszersmind mind a’ jelenkor szellemének, és az érdeklett felek mindenképi megnyugtatásoknak megfeleljen, mivel tehát a’ szólló Követ e3 törvénynek, melly végrehajtásában többféle más nemű kisajásitásokra vezetend, sikerét látni, és biztosítani kívánja, oda járul a3 véleménye, hogy az áítaljáuos kisajásitás minden időre, és körülményekre alkalmaztatható elhatározott és állandó alapjaival együtt, e3 törvényben kimondassák az az: hogy minden kisajásitás csak az értéknek, tellyes folyó ára és becse, vagy a’ kölcsönös megegyezés szerént kiszámított kárpótlás mellett történhessen.

Győr Vármegye 1-sÖ Követe: is tiszteli a3 valódi sajátság jussát, és annak sérthetetlenségét telhetoképen megóvni is kívánja, de a3 vámok birtokába, akár az ezeket feladó privilégiumok ezélzatát, és foglalatját, akár a’ vélök való élésről rendelkező törvényeink szabályit és lelkét tekintse, illyes megérlelhetetlen sajátságot feltalálni nem tud, mert ugyan is Fejedelmeinknek, midőn köz igazgatási hatalmoknál fogva vámbeli Privilégiumokat kiadnak, egyedül való szándéka az lévén, hogy a’ közönségnek vizeken, vagy más járatlan helyeken alkalmatos által kelést eszközöljenek, az ez iránt kiadott Privilégiumok is föképen csak ide terjeszkednek ki, ezen általkelés megszerzéséhez és fentartásához pedig illető jutalomképen a’ mértékletes vámbér szedést, csak mint a’ .czélhoz vezető szükséges eszközt csatolják, — következőleg ezen privilégiumok tulajdonképen kötelességet, és annak tellyesitéséért járó jutalmat foglalván magokban,inkább közhivatalt, mint sajátságot adnak fel, a3szolgálat határin túl terjeszkedő jövedelmet pedig, miután a’ köz adót is csak a Törvényhozó hatalom adhatja, valamint nem tulajdoníthatnak, úgy voltaképen nem is tulajdoníttatnak. Ugyan ezen értelemben rendelkeznek törvényeink is a3 leg régibb időtül fogva a’ vámokról, mellyek mido'n a Megyék Törvényhatóságinak szoros kötelességébe teszik, hogy a’ vámbérek szedésére szorgalmatossan felvigyázzanak, és azokat minden visszaélések elmellözése végett időrűl időre, a’ környíilményekhez képest, olly mérsékléssel határozzák el, hogy se a3 vám birtokosa járandó kémélletes

jutái-