1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

399. országos ülés

o99~äifi ujlilo i\-aiK uec.

Békés Vármegye Követe Szombathelyi így szóllótt. Igaz, hogy ezen Tábla a tizedekrőli rendelkezést izenetében ideigleninek jelenté ki, min az Elölülő, es a Fő Rendek is leginkább felakadnak , ő azonban azt tartja: ez nein azon okbűi történt, mint ha a’ tizedről egész kiterjedésében rendelkezni nem kívánt volna: mert hiszen e’ rendelkezés a tizedeket egész kiterjedésében érdekli, hanem szorosan ügyelve a’ KK. és Rendek a’ Törvényhozónak soha szeme elől el sem is téveszthető amaz igen ügyeimet érdemlő körülményre, hogy a’hozandó Törvény a’ nép kivánatinak, vagy is az idő lelkének megfelelő legyen, mélyen érezték, hogy a’ jelen Törvény e’ hatalmas vezér elvtől messze maradt, ’s így a’ ma sürgető ösztön csillapítására, a’zajgásra hajolható köz szükségben vigasztalásul, egy szóval a’ hangosan intő igazság szava iránti figyelem jeléül nevezik a’ KK. és Rendek e’ rendelkezést ideigleninek. — Csudálkozni kell, hogy éppen olt támadják meg a’ Fő Rendek kívánságunk sikerülhetését, hol annak igazsága legtisztábban világlik. — Ha mindent tagadnak is a Fő Rendek, azt csak meg kell nékik engedni, hogy a’ tized adása a’ népet terheli, már pedig természetébe fék. szik minden adóztatási, minden terhelő törvénynek 1-ör hogy azok czélja köz érdekű legyen, 2-or hogy mindent polgárt egyenlően nyomjon, különben a mivelőde's lelke eltörli azokat, nincs hatalom, melly az enyészettől megmentse. Nem akarja most annak bővebb vitatásával a’ ‘Karokat untatni, mint nem köz érdekű a’ dézma czéljában: inert, meg vala már bizonyítva, hogy a’ különféle hiten lévőkre köz érdeket nem ébreszthet, meg vala mutatva az is felosztásában, melly különböző. Vannak t. i. ugyan azon egyenlő sorsuak közt, kik azt természetben fizetik, mások természetben ugyan, de nem a’ papságnak, mások szerződések, és pedig különböző majd terhesebb, majd könnyebb szerződések mellett, mások 7-det 8-dot adnak a’ tizedben foglalásával, másutt attól egészen felmentett vidékek találtatnak. — Ki az illy felszegő czéljába nem csak nem köz érdekű, sött. érdekében gyűlöletes, ’s felosztásában négyszeresen különböző teher megálhatását hiszi, az vagy despotiai hatalmat forgat szándékában, vagy a’ régi fundalismus borzadást ébresztő intézkedéseiben merité az önzés ingere, hol egyes nagyoknak interesséjc egyedül csak az, melly az alkotott törvények lelkét teszi, melly által szét rombolva a’ köz érdeket, szolgaságban tartva a nép tömegét, ennek véres verejtékéből irtózás nélkül gyűjtött kincsének Özönébe dőzsölnek zsarnoki lakhelyein, míg a' környék ínséggel küszködik, hogy pedig már kivergődtünk ezen a’setét századoknak a’mivelődést fékező bilincseiből, hogy közelebb léptünk egymáshoz, hogy jussaink vágynak, de hogy jussaik vágynak másoknak is, kimeri már ma tagadni? — át éltük már a’ ma boldogtalan üdóket, hogy a’ hiűság ragyogó bélyegei, a’ birtok mennyisége, a’ szolgák, ’s poroszlók serege a’ bálványozásig tisztelteitek, ’s porig alázák a’ szolgai igában letiprott emberi méltóságot, — lehűllak a’ varázs szőnyegek, ’s a’ mivelődés tiszta világánál ^ születés, és szerencse kedvezései senkit nem érdemesithetnek, a’ szükség, és sors csapásai senkit emberiségéből ki nem vetköztethetnek; roppant palotákban szint ügy, mint a’nád kalibában csak embert, de igen is egyenlőn embernek tiszteljük— Illy tisztán kifejtett igazságok érzetének közepette, mellyeknek