1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
399. országos ülés
m-dik ÜLÉS. 21 ‘dili Dec. 189 ha tizednek pénzbeli megváltása eránt tett javallatot vizsgálja, ’s figyelemre veszi, úgy találja, hogy ez általa’ tized egészlen üj alakban jön elő: merte’ szerint tized fejeben minden jobbágy telekiül csak két forint adódván, a’ tized jövedelme tetemesen megkissebbittetik, — miután tehát a’ tized alkotmány unkái. ’s Országunk fent állásával egy üdós, világos, hogyannak megváltoztatása, ’s más alakban öntése; sött egy részbe csak nem megszüntetése alkotmányunkban bele vá«>. ■— De ha mind e’ nem volna is, bizonyos, hogy a’ tized tárgya többféle rendszeres munkálatokkal olly szoros öszve függésbe van, hogy azt azok nélkül kimeritóleg elintézni épen lehetetlen: ugyan is szoros kapcsolatban áll a’ Banderialéval: merta’ Banderialis kötelessége a’ dézsma mennyiségéhez kell alkalmaztatni, e’ felett szoros kapcsolatban áll még a’ polgári törvények javításával is: mert miután, a’mint tudva van, a’ tizedet sokan adomány levelek mellett bírják, sokan pedig osztályba kapták, és így annak tulajdonosaivá válván; sok esztendőktől fogva békés birtokába vannak, kétséget nem szenved, hogyha a dézsmának állapotja megváltoztatik, ezen változás a’ privátusokra olly következéseket húz, mellyek megkívánják, hogy ezek tekintetébűl új Törvények alkottassanak; már pedig ezen tekintetek rendszeresen csak a’ törvényes munkálatban vétettethetnek figyelemben; ugyan azért, úgy vélekedett, hogy miután a’ tized dolga bele vág mind a’ Banderialis, mind a’törvényes rendszeres munkálatban, és azzal szoros kapcsolatban áll, azt, a’ mit a’ Fó Rendek javallanak, hogy tudni illik a’ tized kérdése azon munkálatokra halasztasson, el lehet fogadni; annak tehát elfogadására a’ Karokat,, és Rendeket felszóllitotta. — Bars Vármegye 2-dik Követe újabban érkezet útasitása következésében Küldőinek e’ pont eránti szándékát előterjeszteni bátorkodott.— Küldői a’kerületi szerkeztetekben megegyeznek, annak határozását azonban csupán az úrbéri telkekre szorítani kívánván, szükségesnek látják azt is, hogy a régi osztályokra» ’s egyezkedésekre tekintve törvényes intézkedés tétessék, melly óhajtásukat a’ KK. és Rendek pártolásában ajánlja. — Heves Vármegye 1-ső Követe pártolta az Elölülő előadását, a’ mennyiben ő a’ tized iránti kérdésnek az illető rendszeres munkálatra leendő elhalasztását javallottá, és mivel Küldői is megvannak a’ felől győződve, hogy ezen szövevényes tárgy mind a’ Törvénykezési munkálattal, mind pedig a' mennyiben a tized szedéshez némelly köteleztetések is kötve volnának, a’ Banderialéval szoros öszvefüggésben áll, — továbbá, hogy ennek mind királyi adománynak, sött az 1791: 67-ik Törvény Czikkely által kijeleltek között nem is említett tárgynak természete, mind szinte a’ majd nem egyedül tizedre szorított jövedelmű Egyháziak felől való gondoskodás sokkal bővebb tanácskozást, és combinatiót kíván, mint sem hogy most e’részben per excerpta törvényt alkotni lehessen; ÜVlegyeje részéről is oda szavaz, hogy a’ tizedről szólló Törvény javallat ez úttal kihagyatván, annak idejében egész kiterjedésében vétessen tanácskozás alá. Beregh Vármegye 1-ső Követe utasításánál fogva ezen fontos, és több ágazatra terjedő tárgynak a’ banderialis rendszeres munkálat felvételére leendő elhalasztását kívánta. — Jegyző Könyv XIII. Darab. »
